Az egyik nagy problémát az az előírás okozza, amely szerint a gyógyvizes medencéket már nem elég reggel feltölteni, napközben hozzáadott vízzel fertőtleníteni, este pedig leengedni a vizet és fertőtleníteni a medencét, hanem úgynevezett szűrő-forgató rendszert kell kiépíteni.
Több történelmi fürdő úgy épült meg, hogy fizikailag képtelenség kialakítani a rendszert, ami alapján meg tudnak felelni a rendeletnek, igaz a másik lehetőség, hogy fertőtlenítőszert alkalmaznak ezeknél a medencéknél, ami azonban változtat a gyógyvíz nyomelemtartalmán.
Végh Andor a Magyar Fürdőszövetség elnöke kifejtette, a szakma nem is a változtatás módját kifogásolja, csak a mértékét, amely szavai szerint indokolatlan korlátokat szab a működésnek. Hozzátette, a fürdők legalább 70 százaléka önkormányzati tulajdonú, ott apróbb karbantartásokra, fejlesztésekre vagy energiahatékonysági beruházásokra tudtak költeni önerőből az utóbbi években, de az ilyen típusú beavatkozásokra nincs pénz.
A kormányrendelet rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba, több idén ősztől vagy év végétől alkalmazandó, néhány jövő év vagy 2028 tavaszától kötelező. A szűrő-forgató technológia létesítése legkésőbb 2029. március 19-ig kötelező a rendelet szerint.
Végh Andor elmondta, most kinyílt egy csatorna a szövetség, a kormányzat és a hatóság között, reményei szerint a közeljövőben megoldás születik, akár úgy, hogy kitolják a határidőt, ameddig meg kell felelni ennek a rendeletnek. Hozzátette, az áfa kérdésében is kezd kialakulni a párbeszéd, hiszen a turizmuson belül egyedül a fürdők nem kapták meg az áfacsökkentésből adódó kedvezményeket.
Azt is szeretnék elérni, hogy legalább az energiahatékonyságot növelő pályázatokban részt vehessenek az önkormányzati fenntartású fürdők is, amelyek eddig ebből ki voltak zárva. „Ma Magyarországon turizmus nincs gyógyfürdők nélkül, a vendégéjszakák 70 százaléka releváns gyógyfürdők mellett realizálódik, ami elég nagy szám ahhoz, hogy ezeket a célokat a jövőben el tudjuk érni” – fogalmazott Végh Andor.
A Gyulai Várfürdő Kft. nemrég újabb öt évre megválasztott ügyvezető igazgatója, Kun Miklós elmondta, hogy a Gyulai Várfürdő látogatószáma júniusban 10 százalékkal csökkent, míg augusztusban már csak egyszázalékos látogatószám-visszaesést könyvelhetett el.
A hasonló kategóriába tartozó fürdők esetében átlagosan 4 százalékos volt a visszaesés. Így az első 9 hónapban ugyanúgy állnak, mint tavaly: 478 ezer vendéget fogadtak, ezért várhatóan év végére meglesz az 580 ezer fő körüli látogatószám, amely tavaly volt.
Szólt arról is, hogy jelenleg a bevételeik 8,2 százalékkal haladják meg az előző év azonos időszakának bevételeit, év végére kétmilliárd 640 millió forintos árbevételt prognosztizálnak, ami 6,9 százalékos emelkedés.
Emellett 420 millió forintos adózás előtti eredményt várnak, ami az önkormányzati többségű tulajdonban álló fürdők tekintetében kiemelkedőnek számít. Jelenleg Magyarországon 220 közfürdő működik, és azok kevesebb mint tíz százaléka nyereséges.
(MTI)
