Bajba kerülnek a görög tengerpartok?

Magyarország területének háromnegyedét lefedné az a terület, ahol engedélyt adott Görögország olaj- és gázkitermelésre, ám ez a WWF környezetvédő szervezete szerint nagyon veszélyes. Egy esetleges olajszivárgás mind a turizmust, mind a halászatot hazavágná, hatalmas károkat okozna a görög gazdaságnak és az élővilágnak.

Egy 25 éves koncesszióról van szó, ami Korfutól Krétáig tengeri és szárazföldi területeken teszi lehetővé a fúrásokat. A WWF szerint ezáltal olyan élőlények kerülhetnek veszélybe, mint a nagy ámbráscet, a barázdásbálna, a Cuvier-féle csőröscet, a palackorrú delfin, az álcserepesteknős vagy a barátfóka. Erre építi nemzetközi kampányát is a szervezet.

Dimitris Ibrahim, a WWF Görögország tengervédelmi szakértője így fogalmazott: Rémálmainkban sem tudjuk elképzelni, milyen lenne, ha olaj- és gázfúrótornyokat látnánk csupán néhány kilométerre Kréta, Zakinthosz, Kefalónia és Korfu partjaitól, az álcserepesteknős fészkelőhelye mellett Lagana és Kyparissia öblében vagy Epirusz festői panorámájában.

Egy esetleges olajszivárgás a WWF erről számításai szerint csak Krétán 2,2 milliárd eurós kárt és 45 ezer állás megszűnését jelentené. A Jón-szigeteknél 1,78 milliárd dolláros kár és 25 ezer állás a tét. Ráadásul a fúrások nincsenek összhangban a párizsi klímavédelmi egyezménnyel sem, ezért felszólították a görög kormányt, hogy tiltsa meg azokat, ahogy ezt Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália és Új-Zéland már megtette – írta a travelo.hu.