Volt, hogy majdnem eltüntették a Balatont

A történelem során sokan tekintették a tavat haszontalan mocsárnak. A cél egyértelmű volt: eltüntetni a vizet, és termőföldet, ipari területeket létrehozni a helyén. Hatalmas ötletek, még nagyobb kudarcok, és végül felismerések mentették meg a tavat.

A 18. században nem a naplementék szépsége vagy a fürdőturizmus vonzotta az embereket a Balaton környékére, hanem a mocsaras vidék nyűgjei és problémái. Az akkori uralkodó, Mária Terézia úgy vélte, hogy a tó csak egy betegségeket hordozó, szúnyogokkal teli akadály. A háborúk miatti élelmiszerhiány csak ráerősített az alternatív megoldások keresésére. A mérnökök elhatározták, hogy lecsapolják a magyar tengert, és a felszabadult földeket mezőgazdasági célokra hasznosíthatják.

A lecsapolás terveiben a Sió-csatorna kapta a főszerepet. A mérnökök szerint a tó vizét ezen keresztül lehetett volna elvezetni, és hatalmas termőföldek szabadultak volna fel. Az ötlet túlságosan költségesnek bizonyult, és a technológiai fejlettség sem tette lehetővé a kivitelezést. A Balaton tehát megmenekült, de ez csak a kezdet volt.

A trianoni békeszerződés után Magyarország jelentős területeket veszített, ami hatalmas nyomást helyezett az ország gazdaságára. Újra felmerült az ötlet, hogy a Balaton vizét lecsapolják, és a felszabaduló területeket mezőgazdasági célokra hasznosítsák. A földművelés előnyei mellett azonban megjelent egy új szempont is: a turizmus.

A két világháború közötti időszakban a Balaton partján elkezdtek kiépülni az első üdülőhelyek. Fürdőhelyek, hajókirándulások, és a magyar vendégszeretet gyorsan a turizmus fellendülését hozták. A Balaton ekkor már nem csupán egy tó volt, hanem az ország egyik gazdasági motorja.

Az 1950-es években, a szocialista iparosítás időszakában újra veszélybe került a Balaton. Egyes tervek szerint tó vizét ipari célokra használták volna fel, akkor is a tóparti mocsarakat lecsapolták volna le, hogy helyet biztosítsanak a mezőgazdaságnak és az építkezéseknek.

A tudomány fejlődése és a környezetvédelem elsődleges szempontjai megakadályozták a terv megvalósítását. A szakértők felismerték, hogy a Balaton nem csupán gazdasági érték, hanem ökológiai kincs is, amit meg kell őrizni.

Képzeljük el, milyen lenne Magyarország Balaton nélkül! Nem lenne vitorlázás, fesztiválok, és a part menti strandolás is csupán egy emlék volna. Az ország egyik legismertebb szimbóluma, a Balaton helyét ipari létesítmények vagy mezőgazdasági területek foglalnák el. Szerencsére a történelem máshogy alakult. Ma a Balaton nemcsak Magyarország egyik legnagyobb természeti értéke, hanem a világ számára is különleges látványosság – írta a sonline.hu.