A Homokhátság szikes tavainak revitalizációjára kerestek megoldást a szűrt termálvíz hasznosításával a magyar és szerb együttműködéssel megvalósult SPArrow projekt során.
Az egyedülálló élőhelynek számító szikes tavak évszázadok óta jelentős emberi hatásnak vannak kitéve. A vízelvezetés, a szennyezés és a környezet átalakítása miatt számos ilyen tó eltűnt. A mórahalmi önkormányzat és az Újvidéki Egyetem műszaki karának együttműködésével, uniós támogatással megvalósult, 200 ezer eurós (76,4 millió forintos) költségvetésű projekt célja olyan helyreállítási terv kidolgozása volt, amely a különleges élőhely megőrzésével hozzájárul a térség biodiverzitásának védelméhez.
A magyar és szerb szakemberek több mintavétel során vizsgálták a termálvizet és a talaj összetételét a vajdasági Nagybecskerek (Zrenjanin) közelében található Ruszanda-tónál és Mórahalmon. Terveket készítettek a vízminőség javítása és a biodiverzitás megőrzése érdekében. Eljárásrendet dolgoztak ki a gyógyfürdőkben használt termálvíz-kivezetésre, a gyógyvíz hőenergiájának hasznosítására, a víz sótalanítását, valamint a sótartalom esetleges gyógyászati felhasználására.
A projekt fő eredménye a mórahalmi Bite-szék revitalizációs terveinek elkészítése egy ökológiailag fenntartható, integrált vízgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében. A Mórahalomtól keletre található, mélyfekvésű szikes terület még a kétezres évek elején rendszeresen víz alá került, így fontos szerepet töltött be a vízimadarak életében mint táplálkozó, fészkelő és pihenőhely. A terv más, hasonló kihívásokkal küzdő települések számára is adaptálható lesz. A mórahalmi önkormányzat a Bite-szék revitalizációját szintén pályázati források felhasználásával tervezi, ehhez a jogszabályok megváltoztatására is szükség lesz – írta az alternativenergia.hu.
