Újjáéled a magyar iskolahajózás

A lengyel Szczecin kikötőjébe az iskolahajók nagy nyári versenyére 2,8 millióan látogattak el. A három iskolahajós megmérettetésen a több mint száz hajó fedélzetén 1250 fiatal, volt, köztük tucat magyar.

A kereskedelmi és haditengerészeti akadémiák legtöbbje üzemeltet olyan nagyvitorlást, amelyeket a kadétok kiképzésére használnak. Minden dél-amerikai országnak van ilyen hajója, legutóbb Peruban 2017-ben épült ilyen. Az iskolahajók célja ma már jóval szélesebb körű, mint korábban. Száznál is több olyan nagy vitorlás hajó járja a világ tengereit, amelyeken nemcsak tengerészkadétok, hanem bárki hajózhat. Ezeknek nem az az elsődleges célja, hogy a fiatalok jól érezzék magukat, nyaraljanak és bulizzanak, inkább a fiatalság nevelésének eszközei. A Los Angeles Maritime Institute (LAMI) a vitorlásképzést arra használja, hogy „olyan tudásra, képességekre és hozzáállásra nevelje a fiatalokat, amely az egészséges, tevékeny élethez szükséges”.

A vitorlás hajón folytatott nevelés (sail training) úttörője, Alan Villiers tengerész, kalandor, fotós és szerző a 20. század elején már amatőr legénységgel körbejárta a világot. A tenger egyedülálló környezetét használta fel arra, hogy fiatal legénységének karakterét alakítsa. Kortársai, Irving Johnson és felesége, Exy társaságában hozzájárult a tengeri nevelés koncepciójának kialakításához. Az iskolahajót nem arra használták, hogy fiatalokat tengeri életre neveljenek, hanem arra használták a tengert, hogy a fiatalokat az életre neveljék. Ma a LAMI két iskolahajójának neve Irving Johnson és Exy Johnson.

Az iskolahajós nevelés gondolata azonban sokkal korábbra nyúlik vissza, de ami számunkra fontosabb, vannak magyar szálai is. „A tenger tudományos kutatására, a tengerészek gyakorlati kiképzésére, a leventék, cserkészek és a tanuló ifjúság oktatására, magyar iparcikkek kiállítására, tengeri kirándulások és szállítások s a magyar nemzeti propaganda céljaira szolgáló nemzeti hajó beszerzését és üzemben tartását” már a 20. század legelején a Magyar Adria Egyesület elnökeként Gonda Béla (1851–1933) tűzte ki célul.

Elérkezettnek látom az időt, hogy folytassuk a 100 évvel ezelőtt, de a mai, korszerű sail training elvek szerint elindult programot. A 2011-ben alakult S.A.L.T. Hungary nonprofit szervezettel tagjai vagyunk az iskolahajók nemzetközi szövetségének (Sail Training International, STI), amely Nemzetközi Bizottságának tagjaként Magyarországot képviselem. Hazai fiataloknak biztosítunk lehetőséget és ösztöndíjat, hogy részt vehessenek az iskolahajók programjaiban. Azonban ezzel nem elégszem meg, azt szeretném, ha sokkal több fiatal részesülhetne ezekben az életre szóló kalandokban (az STI jelmondata: Life changing experiences!), mégpedig a magyar lobogó alatt vitorlázó iskolahajó fedélzetén. Amikor ezt a tervemet elmeséltem a Magyar Adria Egyesület jogutódjaként a hagyományait folytató TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnökének, dr. Balogh Tamásnak, azonnal felidézte nekem Gonda Béla 100 év előtti terveit. Ez megerősítette meggyőződésünket, hogy a magyar iskolahajónak meg kell épülnie.

Dömel Vilmossal megalkottuk az STS „Magyar” iskolahajó terveit (STS = sail training ship). Gonda Béla vitorlás iskolahajója háromárbócos barkentin vitorlázatot viselt volna. Ezt mi a hatékonyabbnak tartott háromárbócos derékvitorlás szkúner vitorlázatra változtattuk, de ez nem jelent lényeges eltérést. Az eredeti tervek nincsenek meg, így saját elképzeléseinket dolgoztuk ki, amelyeket a legnevesebb vitorláshajó-tervező, Friedrich Ludwig Middendorf Bemastung und Takelung der Schiffe című, 1901-ben megjelent könyvében található tervek alapján hoztunk létre. Unokája, Jens Middendorf ma a 2011-ben épült új Alexander von Humboldt II német iskolahajó nyugdíjas kapitánya.

A magyar iskolahajó 56 méter hosszú, amely abba az 50 méter hossztartományba tartozik, amit a nemzetközi tanulmányok mind az építés, mind az üzemeltetés kérdésében a legideálisabb választásként ajánlanak. A 14 vitorla összfelülete 848 négyzetméter, amivel 15,4 csomós elméleti sebesség érhető el. A 360 tonna vízkiszorítású hajón 400 LE dízel-elektromos gép is helyet kap. Az állandó legénysége kilenc, a vendéglegénység, azaz a nevelésben részt vevő fiatalok (trainees) létszáma kb. 25 fő.

A hajót hazai iroda tervezi, a testet a nyergesújfalui hajógyár gyártja, a gépészetet az újpesti hajójavító szereli be és egy mindenki számára látogatható „látványüzemben” nyeri el végső formáját. A projekt része a Magyar Hajózás Háza felállítása is, amely nemcsak az iskolahajó hazai bázisa, hanem hajózási múzeum, könyvtár és kulturális központ is lesz.

Szerző: Horváth Csaba, a Yachting Journalists’ Association és a Sail Training International (International Committe) rendes tagja

(Cikkünk teljes terjedelmében megtalálható az Aqua Magazin 149. számában)