Bár március utolsó napjaiban számottevő csapadék hullott a Balaton térségében, ez a vízállásban nem tükröződött, március 22-től folyamatosan 90 cm-es átlagos vízállást jelentett a vízügy.
A stagnáló vízállás legfőbb oka a kevés csapadék, azonban jelentős szerepet kap az ilyenkor még szokatlanul erős párolgás, amely a hetek óta tartó különösen szeles időszakhoz köthető.

A vízfelület párolgása a párolgó felület nagyságának, a szélnek, a levegő és víz hőmérsékletnek, a levegő páratartalmának, és a napsugárzásnak a függvénye. A Balaton esetén a szél szerepe meghatározó.
A tó felülete és a víz mélysége elég nagy ahhoz, hogy viharos szél esetén magasabb hullámok alakuljanak ki, illetve a víz felett egy porzó vízpermet réteg is megjelenjen. Ilyen módon a párolgó vízfelület nagyságrendekkel nagyobb lesz mint egy sima vízfelület esetén. Március végétől kisebb megszakításokkal 10 napon át erős, illetve viharos szél fújt a Balatonnál, ami a fentiek alapján megnövelte a párolgási vízveszteséget. Bár ennek a párolgásnak a mértéke jóval kisebb mint ami egy meleg, derült szeles nyári napon történik, de ahhoz elegendő, hogy a március végi csapadék hatását ellensúlyozza.

A Balaton vízgyűjtőjének viszonylag alacsony talajnedvessége, gyorsan elnyeli az esetleg lehulló esőt, ezért elsősorban a vízfelületre közvetlenül hulló csapadékra lehetne számítani. Április–június az az időszak, amikor a légköri konvekciónak, azaz a záporoknak és zivataroknak jelentősebb csapadékot kellene adniuk, azonban ez az elmúlt években rendre elmaradt, vagy gyenge volt. A jelenlegi előrejelzések alapján nem látszik jelentősebb csapadék a következő napokban sem – írta a hirbalaton.hu.





