Tizenöt év alatt elpusztíthatjuk a Balatont

A Balatonnál elsősorban az eső hiánya, a természetpusztító beruházások, a nyolcvanas-kilencvenes évek elavult infrastruktúrája és a kiszámíthatatlan klímaváltozás a legnagyobb probléma.

Egyes becslések szerint négyzetméterenként nagyjából két fürdőkádnyi víz hiányzik a földekből és a vizekből szinte az egész országban. A Balaton vízszintje is láthatóan alacsonyabb, de a vize szokásosan tiszta, algavirágzásnak egyelőre nincs nyoma. A Velencei-tó és a Fertő tó kiszáradása egyre fenyegetőbb, de a Balatonnál augusztus második hetéig legfeljebb a vízszinten aggodalmaskodnak a nyaralók.

A sekély, átlagosan 3,7 méter mély Balaton vízgyűjtő területe nagyjából ötezer négyzetkilométer, 90 különböző vízfolyás táplálja, és a vízutánpótlása nagyrészt a Zala folyóból származik. És persze az esőből, ami hónapok óta hiányzik a tóból és környékéről, miközben a heteken át tartó kánikula miatt a tó vize intenzíven párolog. Ha a vízgyűjtő területen nincs csapadék, azt megérzi a Balaton. És igaz, hogy a vizének ötven-hatvan százalékát a Zala pótolja, de azt is az eső hozza.

A Balaton átlagos vízállása augusztus 9-én 78 centi volt. Az átlagvízállást a Balatonakali és Tihanyi-rév vízállásmérő állomás adataiból számítják, és az említett homokpadkás nyár után, 2003. október 19–20-án ennél 55 centiméterrel alacsonyabb érték – 23 centiméter – is előfordult.

Augusztus második hetében nagyjából a 2012-es vízszintnél jártunk, és a legnagyobb gond az, hogy várhatóan egyre gyakoribbá válnak az ideihez hasonló aszályos nyarak. „A vízügyi szakemberek az elmúlt évtizedek éves vízszintingadozásából pár hónapra előre meg tudják becsülni a Balaton vízállását. Az elmúlt húsz évben három aszályos időszak volt, így ezekből a tapasztalatokból nagyjából sejthetjük, mi lesz a Balatonnal jövőre. Ezzel szemben a klímaváltozásról nincs tapasztalatunk: egy bolygó méretű folyamatról nagyon nehéz megmondani, hol fog tartani öt vagy ötven év múlva, ezért is mozognak tág határok között a klímaforgatókönyvek – mondta Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A szakember egy tavaszi interjúban egy remélhetőleg nem megvalósuló, pesszimista forgatókönyvet vázolt, ami szerint elképzelhető, hogy a Balaton 15 év múlva már alkalmatlan lesz a fürdésre, annyira elromlik a vízminősége, 2050-re pedig olyan történhet vele, ami eddig soha, és teljesen kiszárad. A kevés csapadék mellett a másik probléma, hogy a tó vizét turisztikai, gazdasági érdekekből túl magasan és túl stabilan tartják, és ezt a természet nem szereti.

Megoldást jelentene, ha modernizálnák a tó monitoringrendszerét. Ez akár meg is valósulhat, ha a mostani válság el nem fújja. További gondot okoz, hogy még mindig a nyolcvanas–kilencvenes évek infrastruktúrája működik a Balaton körül: például elavult vízelvezető és szennyvíztisztító rendszerek. Az infrastruktúrát érintő hasznos nagyberuházásokra lenne szüksége a Balatonnak a gombamód szaporodó, vízközeli, beton és üveg lakóparkok helyett – írta a telex.hu.