A klímaváltozás felgyorsulása és a párizsi klímaegyezmény céljainak elmaradása miatt a Balaton a jelenlegi formájában a század végére teljesen eltűnhet, a drasztikus vízszintcsökkenés pedig már a közeljövőben elkerülhetetlenné válhat.
Bár a szakemberek évek óta figyelmeztetnek a veszélyre, és kész terveik vannak a tó megmentésére, a politikai döntéshozók egyelőre figyelmen kívül hagyják a tudományos konszenzust, így nem történtek érdemi lépések a katasztrófa elkerülésére.
Dr. Honti Márk hidrológus a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos ülésén rámutatott arra, hogy a jelenlegi kibocsátási tendenciák alapján 2060–2070 környékétől állandósulhat a rendkívül alacsony vízállás. Ha a szabályozási lehetőségek a mai szinten maradnak, a nyíltvízi terület gyökeresen átalakul, és a Balaton nem marad fenn a megszokott formájában. Bár egy optimistább klímaforgatókönyv szerint is a nullát vagy az az alatti tartományt közelítette volna a vízszint 2040-re, a mostani, kedvezőtlenebb pálya ennél is sötétebb jövőt vetít előre.
A szakember szerint a Balaton jövőképe nagyjából azt az állapotot tükrözi, amely a Velencei-tónál már ma is megfigyelhető. A kedvezőbb különbség csupán annyi, hogy a Balaton nagyobb átlagos mélysége miatt egy méteres vízszintcsökkenés nem okoz azonnal drámai helyzetet. Ennek ellenére a vízszintingadozás elkerülhetetlen, amihez a teljes turisztikai infrastruktúrának alkalmazkodnia kell. Olyan strandokra és kikötőkre van szükség, amelyek eltérő vízállások mellett is használhatók, emellett ösztönözni kellene a kisebb merülésű vitorlások elterjedését a tavon.
A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a 60 és 120 centiméter közötti vízállás egyáltalán nem befolyásolja a turisztikai bevételeket, azokat sokkal inkább az időjárás és a lakosság gazdasági helyzete határozza meg. A felmérésekből az is kiderült, hogy a látogatók a rendezett, szabadon hozzáférhető partokat preferálják, míg a túlzott beépítettséget és a part megközelíthetetlenségét elutasítják. A hidrológus a megfelelő kommunikáció fontosságát is kiemelte, hangsúlyozva, hogy a sajtónak segítenie kellene a felesleges pánikkeltés elkerülését, ugyanis a lakosság ingerküszöbe az elmúlt két évtizedben indokolatlanul eltolódott.
Segíthet tompítani a jelenleg is tapasztalható, több évig tartó aszályok hatásait, és megakadályozhatja a legszélsőségesebb kilengéseket, azonban a kellemetlenül alacsony vízállásokat teljesen nem képes megszüntetni.
A legfőbb probléma ugyanakkor az, hogy a megoldáshoz szükséges széles körű szakmai és kutatói konszenzus hiába adott már hosszú évek óta, a politika figyelmen kívül hagyja ezeket az eredményeket. A klímaadaptációs tervek, a vízpótlás lehetőségeinek vizsgálata, valamint a tartósan magas vízszint okozta algavirágzás megfékezésére tett javaslatok rendre a fiókban maradnak. A kutató arra figyelmeztet, hogy a döntéshozói érdektelenség oda vezethet, hogy csak egy már bekövetkezett, extrém krízishelyzet vált majd ki politikai reakciót, ami borítékolhatóan elhamarkodott és szakmailag megalapozatlan intézkedéseket szül – írta a hirbalaton.hu.
