Az Andrea Doria tragédiája

Ha egy asztaltársaságban felmerül a hajós tragédiák témaköre, elsőnek és szinte egyetlennek a Titanic jut eszébe mindenkinek, köszönhetően részben Hollywoodnak. De a hajózás elmúlt évszázadai bővelkednek olyan balesetekben amelyeket érdemes megemlítenünk. Az egyik ilyen az Andrea Dorian tragédiája, amelyet éppen 64 évvel ezelőtt, 1956. július 25-én ért el a végzete.

Csaknem 40 évvel a Titanic elvesztése után a 213 méter hosszú, 1241 utas befogadására képes Andrea Doria az olaszországi Genovából indult útjára mindössze 277 utassal a fedélzetén. A 23 csomós sebességre képes hajó hozta az akkor elvárt technológiai színvonalat.

A hajó érintett több olasz várost, majd Gibraltáron keresztül indult New Yorkba. Ugyanekkor egy Svéd-Amerikai óceánjáró indult New Yorkból Göteborg felé. Az MS Stockholm 156 méteres hosszával és 400 fős befogadó képességével jelentősen kisebb volt az Andrea Doriánál. 

Aki ismeri ezt a hajózási régiót, az pontosan tudja, hogy New-Yorkot elhagyva, a Nantucket Lightship körüli zátonyok közötti navigálás fokozott körültekintést igényel. Különösen rossz látási viszonyok között. Manapság a korszerű berendezéseknek és a kereskedelmi hajóknak pontosan kijelölt közlekedési folyosóknak köszönhetően minimális a kockázat, de az 50-es években a hajók egyszerűen délről igyekezték kerülni a sekély szakaszt.

Ezen az éjszakán az időjárás gyorsan és drasztikusan változott, sűrű köddel terítve be a környéket. Ilyenkor – manapság is – az a protokoll, hogy a sebességet csökkenteni kell és meghatározott időközönként hangjelzéssel is jelezni kell a többi hajó számára. A radar már ekkor is kötelező felszerelés volt, de a kereskedelmi forgalomban elérhető eszközök annyira kezdetleges és pontatlanok voltak, hogy mindössze egy másik hajó közelségét tudták vele azonosítani, de a pontos helyét és irányát nem.

Mire a két legénység észlelte a másik hajót, már késő volt, nem tudták elkerülni a frontális ütközést. A Stockholm beszakította az Andrea Doria jobb elejét, amibe azonnal elkezdett ömleni a víz. A hajó a jobb oldalára dőlt, így a mentőcsónakok felét képtelenek voltak használni. A kapitánynak nem volt választása, azonnal elrendelte a hajó kiürítését, de még 40 évvel a Titanic esete után sem volt megfelelő technika a hajó biztonságos elhagyására ilyen esetben. Szerencsére a Stockholm úszóképes maradt és az amerikai partok közelsége miatt számos más kereskedelmi és katonai hajó érkezett segíteni a mentésben, ezzel elkerülve egy, a Titanicéhoz hasonló méretű katasztrófát. Ennek ellenére 46 ember vesztette életét.

Amiért pedig különösen emlékezetes lett a történelemben, ez a tragédia világított rá, hogy a kereskedelmi hajókon használt, kínosan rosszul működő radar technológia nem alkalmazható tovább. Mind a gyártóknak, mind a politikusoknak fontos lett, hogy az elérhető legmodernebb biztonságtechnikai és kommunikációs eszközökkel szereljék fel a kereskedelmi flottákat is.