Nemzeti elismerést kapott a kötényes fürdőzés, ami több száz esztendeje része Budapest történetének.
Gőzölgő termálvíz, a török kori medencetér nyolcszögletű medencéje és egy egyszerű pamutvászon kötény: a budapesti Rudas Gyógyfürdőben ma is él a fürdőzésnek egy több mint 450 éves formája. Most pedig a nemek szerint elkülönített, kötényes gyógyfürdőzés felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
A fürdőzés ebben a rendben nem pusztán a medencében töltött időről szól, a történelmi térben a pihenés és a beszélgetés is része az élménynek. A kötény egységes viselet, a résztvevők pedig egy diszkrét, biztonságos közegként írják le a külön kijelölt fürdőzési időket. A szokást különböző korú és hátterű vendégek százai ápolják.
A Rudas török kori magját Szokollu Musztafa budai pasa építtette újjá 1566 és 1572 között. A kupolával fedett, nyolc oszlopra támaszkodó medenceteret ma is használják, így a fürdő egyszerre történelmi emlék és működő közösségi helyszín.
A nemek szerint elkülönített fürdőzés egykor több budapesti gyógyfürdőben is megszokott volt, mára azonban a Rudas lett ennek a hagyománynak a legfontosabb fennmaradt helyszíne. A látogatási rend az évek során változott, hétvégén például közös fürdőzésre is lehetőség nyílik.
A nemzeti jegyzék az élő szokásokat, közösségi gyakorlatokat és tudásformákat ismeri el, nem magát az épületet. A Rudas Nők Társulása és a Rudas Polgári Kör célja, hogy a kötényes fürdőzés ne csupán a múlt különleges emlékeként maradjon fenn. Távolabbi tervük, hogy ez az egyedülálló budapesti hagyomány az UNESCO szellemi kulturális örökségének nemzetközi listájára is felkerüljön – írta a timeout.com.
