Páratlan régészeti lelet az albán partoknál
Egy albán–amerikai tengeri régészeti kutatócsoport 2500 éves amforákra bukkant Albánia partjainál. Ez a legősibb ilyen lelet, amelyet a Jón-tenger albán partjainál találtak.
Az RPM Nautical Foundation Hercules nevű kutatóhajója 22 amforára, bukkant a Jón-tengeren. A korsók 40-60 méter mélyen feküdtek a tengerfenékbe ágyazódva a Karaburun-félsziget sziklás partja közelében. A kutatók szerint a korinthoszi A típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. Az ilyen amforákat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik.
Ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.
A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat. Hasonló korinthoszi és kerkirai (Korfu) amforákat már korábban is találtak az albán szárazföldön, Durresben és Apollóniában, ami arra utal, hogy a Kr. e. 7. század második felében intenzív kereskedelem folyt az ottani partoknál.
A kutatók eddig 28 hajóroncsot fedeztek fel, továbbá számos amforát találtak Albánia partjainál, a délen fekvő Saranda és Butrint térségétől Durresig, és most azt tervezik, hogy Durrestől északabbra folytatják a kutatómunkát – írta az MTI.
