Egy apró, mégis különleges római kori ábrázolás segít új szemmel nézni a Balaton múltjára. A lelet a balatoni hajózás egyik ritka bizonyítéka, amely Nagyvázsonyból került elő.
Egy különleges római kori emlék segít elképzelni, milyen lehetett az élet a Balaton körül közel kétezer évvel ezelőtt. A balatoni hajózás egy ritka bizonyítéka került elő Nagyvázsonyban, egy Neptunus istennek ajánlott mészkő oltár, amelynek kopott felszínén egy apró jelenet rajzolódik ki, egy keskeny csónakban evező négy alakkal. Bár az ábrázolás egyszerű, mégis ritka betekintést ad a korabeli balatoni hajózásba.
A rómaiak gyorsan felismerték a tó jelentőségét, és valószínűleg már korán használni kezdték közlekedésre is. A legkézenfekvőbb átkelőhely a Tihany és Szántód közötti szakasz lehetett, ahol a távolság viszonylag rövid. A Balaton azonban akkoriban egészen más képet mutatott, nem létezett a maihoz hasonló, szabályozott partvonal, a vízszint pedig időnként jelentősen ingadozhatott. A legújabb kutatások szerint a római korban a tó vízszintje alacsonyabb lehetett, amit az algásodás nyomai is jeleznek. Elképzelhető, hogy egyes mocsaras területeket le is csapoltak, így a part menti vidék folyamatosan változott.
Az oltáron látható csónak akár halászatra is szolgálhatott. A korabeli források és ábrázolások alapján kisebb, evezős járművek járták a vizeket, amelyekben általában két-négy ember fért el. A halászat jelen volt a mindennapokban, ezt régészeti leletek is bizonyítják, bár a halfogyasztás nem tartozott a leggyakoribbak közé. Ennek ellenére akadtak figyelemre méltó zsákmányok, a Keszthely környéki késő római erőd feltárásakor például egy hatalmas harcsa csontjai is előkerültek – írta a veol.hu.
