Egy késő ókori palota elmerült kikötői létesítményeit vizsgálják régészek a horvátországi Mljet szigetén. A Polače-öbölben feltárt rakpart és egy feltételezett haltartó medence arra utal, hogy az épület egy tengeri kereskedelemhez és élelmiszer-ellátáshoz kapcsolódó gazdasági központ része volt.
A sziget északnyugati oldalán fekvő, széltől védett öböl biztonságos horgonyzóhelyet kínálhatott az Adria déli részén közlekedő hajóknak. Az öböl partján álló egykori épületegyütteshez a palota mellett két, az 5–6. századból származó ókeresztény bazilika, fürdők és gazdasági épületek is tartoztak. Víz alatti maradványait már az 1970-es években kutatták, ezek rendszeres feltárása 2022-ben indult újra.
A legutóbbi, 2026 áprilisában, német és szlovák partnerek részvételével zajló expedíciót Igor Miholjek, a Horvát Restaurálási Intézet búvárrégésze vezette. A csapat egyik fő célja az volt, hogy megtalálja a rakpart és a haltartó medence között húzódó egykori partvonalat. Ezt egyelőre nem sikerült azonosítani, az eddigi eredmények alapján azonban mindkét létesítmény késő ókori, és a palotaegyütteshez tartozott.
A kikötő területén szabályos kőtömböket és nagy mennyiségű római kori, illetve késő ókori leletet találtak. A közeli, sekély vízben fekvő struktúráról a formája alapján feltételezik, hogy haltartó medence lehetett. Ennek pontos szerepe és a rakparttal való kapcsolata segíthet megérteni, miként szervezték meg a palota mindennapi ellátását mintegy 1500 évvel ezelőtt.
A korábbi feltárások során előkerült tárgyak távoli kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak, hiszen észak-afrikai tálakat és amforákat, díszített edényeket, keresztény motívumokkal ellátott mécseseket és számos bronzpénzt fedeztek fel. A mécsesek között észak-afrikai gyártású típusok, valamint görögországi és kis-ázsiai párhuzamokkal rendelkező darabok szerepelnek. Különösen látványos lelet az 582 és 602 között uralkodó Maurikiosz bizánci császár arany solidusa.
Ezek alapján Polače az 5–6. századra jelentős kikötővé fejlődött, ám az öböl története jóval korábban kezdődhetett. Egy másik kutatási területen, egy víz alá került zátonyon újkőkori kerámiatöredékek kerültek elő. A leletek felvetik egy hajdani település lehetőségét, ennek létezését azonban további feltárások még nem igazolták – írta az ng.24.hu.
