Új lapon nyílik meg
/

Milyen lesz a Balaton 2050-ben?


Kevesen gondolták volna néhány évvel ezelőtt, hogy egyszer a Balaton jövőjét a vízhiány, a hőhullámok és a fenntarthatóság kérdései határozzák meg. A tó előtt álló kihívások azonban ugyanakkora lehetőségeket is rejtenek. Princzinger Péter szerint a következő évek döntései hosszú időre kijelölhetik a Balaton helyét Európa turisztikai térképén. A VisitBalaton365 ügyvezetőjével beszélgetünk a térség ökológiai kilátásairól, az átalakuló turizmusról, a digitális integrációról és a 365 napos Balaton-modellről. A térség előtt álló feladatokat és lehetőségeket emellett négy szakterület vezetője is értékelte, bemutatva, merre tarthat a Balaton turizmusa a következő években.

Aqua: Mennyire ad okot aggodalomra a Balaton mostani helyzete? Most dől el, hogy 2050-re kiszáradó szellemüdülőhely vagy éghajlati menedék lesz a tóból?
Princzinger Péter: Nem szabad a homokba dugnunk a fejünket: a klímaváltozás ma már meghatározza a mindennapi működésünket. Az extrém szárazság, az alacsonyabb vízállás és a sekélyebb öblök felmelegedése figyelmeztető jel, ugyanakkor a végletektől mentesen kell látnunk a képet. A Balaton egy sekély vizű tó, amely a történelem során többször is átélt drasztikus vízszintingadozásokat, de ma már nem hagyatkozhatunk pusztán a természet önszabályozására.
A 2050-es vízióban éppen az szerepel, hogy az ökológiai teherbírást összhangba hozzuk a térség használatával. Ha ragaszkodunk a kizárólag júliusra és augusztusra koncentráló, a part menti sávot túlterhelő fürdőturizmushoz, akkor valóban az elnéptelenedő vagy éppen környezetileg túlhasznált modell fenyeget. Ha viszont megértjük, hogy a tó egy tágabb természeti és kulturális tér központja, akkor az a Kárpát-medence élhető, hűsítő éghajlati menedékévé válhat. Ehhez azonban elengedhetetlen a vízminőség folyamatos védelme, valamint a forgalom területi és időbeli elterelése.


Aqua: Sokan még mindig a július-augusztusi lángos-hekk-strand szentháromsággal azonosítják a tavat. De hol tart ma a Balaton azon az úton, hogy végleg levetkőzze a „két hónapos nyaralóhely” sztereotípiáját?
P. P.:
A fejekben élő retro kép – az a bizonyos hat-nyolc hetes, kizárólag strandolásra berendezkedett Balaton – ma már idejétmúlt, sőt kifejezetten káros illúzió. A valóság az, hogy a Balaton már rég nem egy két hónapos fürdőtó, hanem egy 365 napos európai élménytér.
A tó természetesen megmaradt a főszezon fénypontjának, de a térség igazi, minőségi karaktere a nyári kánikulán kívül mutatkozik meg a legszebben. A tavasz és az ősz ma már az aktív turizmus – a kerékpározás, a túrázás, az e-bike- és a graveltúrák –, valamint a prémium gasztronómia és a dűlőtúrák igazi főszezonja. A késő őszi és téli hónapokban pedig olyan kincsek veszik át a főszerepet, mint a Hévízre és a térségi termálkultúrára épülő well-aging és egészségturizmus, a csendes téli elvonulások vagy a térség kulturális és MICE rendezvényei. A szemléletváltás lényege pontosan ez: a Balaton nem zár be szeptember elsején. Az a feladatunk a VisitBalaton365-nél, hogy a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt felkészítsük erre a ritmusra. Ne engedjük meg azt a reflexet, hogy a tó szeptembertől májusig hibernálja magát, hiszen a látogatóknak ma már mind a négy évszakban prémium, közvetlenül foglalható élményeket és nyitott kapukat tudunk nyújtani.

Aqua: Az elmúlt évek milyen strukturális változást hoztak a turizmus tekintetében?
P. P.:
A legnagyobb kihívásunk a szélsőséges szezonalitás feloldása. A felmérések és az adatok megmutatják, hogy a térség bevételeinek mintegy 80 százaléka a turizmushoz kötődik, a forgalom zöme pedig néhány nyári hétre koncentrálódik. Ebből alakult ki a klasszikus csapdahelyzet: a szolgáltató azért nem tart nyitva májusban vagy októberben, mert nincs vendég, a vendég pedig azért nem érkezik, mert zárva találja a helyeket.
Ezt a logikát írjuk felül. A VisitBalaton365-tel az infrastrukturális fókuszú kerékpáros projektből – a BalatonBike365-ből – a teljes térség hivatalos, szerződött desztinációmenedzsment-szervezetévé léptünk elő. Nem csupán klasszikus marketinget folytatunk, hanem integrált termékcsomagokat építünk és egy működő digitális ökoszisztémát működtetünk. A helyi lakosság 65 százaléka már most fenntarthatóbb, azaz „másmilyen” turizmust szeretne, hiszen a főszezoni part menti túlzsúfoltság hatalmas társadalmi és környezeti nyomást jelent.

Aqua: A hazai vagy a külföldi turizmust mennyire befolyásolta a klímaváltozás?
P. P.:
Kétirányú folyamatról beszélünk. Belföldön azt látjuk, hogy a hirtelen kánikulai hetekben felpörög a közvetlen vízparti forgalom, viszont a hőség a hagyományos kirándulásokat és szabadtéri programokat visszaszorítja a kora délelőtti és késő esti órákra.
A külföldi küldő piacokon – különösen a DACH-országokban (Németország, Ausztria, Svájc) és a kelet-közép-európai régióban – az utazók környezeti tudatossága látványosan nő. A dél-európai desztinációk elviselhetetlen nyári hősége miatt sokan keresnek mérsékeltebb klímájú térségeket. A Balaton kiváló alternatíva lehet, de a nemzetközi versenyben csak akkor tudunk érvényesülni, ha a szolgáltatások minősége és a zöldelkötelezettség megkérdőjelezhetetlen. Ezért célozzuk meg a térségi Global Sustainable Tourism Council és Green Destinations (GSTC) akkreditációt, amely a minőségi nyugat-európai utazásszervezők bevonásának alapfeltétele.

Aqua: A magyar vitorlássport sikerei jelentenek vonzerőt a turizmus számára?
P. P.:
Egyértelműen. A magyar vitorlázás nemzetközi szinten elért eredményei, az olimpiai és világbajnoki sikerek, valamint az olyan patinás versenyek, mint a Kékszalag, meghatározó rangot adnak a tónak. Ugyanakkor a vitorlázásra nem szabad zárt világként tekinteni. A sportág a minőségi régiós imázs egyik legfontosabb hordozója, amely a Balaton környezetbarát, szelíd és prémiumkarakterét testesíti meg.
A célunk a szárazföldi és a vízi élményterek összekapcsolása. Egy kikötőbe érkező vitorlázó számára természetes kínálattá kell tenni, hogy letéve a hajót, minőségi kerékpártúrára induljon a hátországba vagy bekapcsolódjon a helyi gasztro- és borturizmusba. A vízfelület és a part nem elválasztja, hanem kiegészíti egymást.

Aqua: Gasztronómiai téren milyen fejlesztések voltak a szezonalitás feloldására?
P. P.:
A gasztronómia a 365 napos működés gerince. Az elmúlt években jelentős minőségi szintlépés volt: a kizárólag főszezonra berendezkedett strandbüfék mellett kialakult egy olyan elkötelezett szolgáltatói kör, amely a helyi alapanyagokra és az egész évben fenntartható igényes vendéglátásra támaszkodik.
A Balatoni Kör tevékenysége és a Taste Balaton típusú fesztiválok bebizonyították, hogy a vendéglátás önálló, közvetlenül lefoglalható élménylánccá szervezhető. A tavaszi és őszi időszakot kifejezetten a bor- és gasztroturizmus főszezonjaként pozicionáljuk. A gazdasági fenntarthatósághoz és a szakemberek egész éves megtartásához pedig elengedhetetlen, hogy a hétvégi látogatottság mellett a hétköznapokat is megtöltsük, például a céges rendezvények és a MICE-szegmens erősítésével.

Aqua: Miként alakultak át a vendégek üdülési szokásai?
P. P.:
A többhetes üdülések ideje lejárt, a vendégek ma rövidebb, 2–4 napos spontán látogatásokban gondolkodnak, sokkal rugalmasabban reagálva az időjárásra. Megváltozott a tartalom is: a passzív napozást felváltotta az aktív élménykeresés és a mobilitás.
Ehhez a váltáshoz azonban digitális infrastruktúra kell. Szembe kell néznünk azzal, hogy a vendéglátók 33 százaléka még mindig nem kezeli az alapvető online profiljait (például a Google Cégemet), miközben a modern utazó mindent digitálisan akar megtalálni és lefoglalni. Ezért építjük a közvetlen partneri kapcsolatokat biztosító CRM-rendszert és fejlesztjük a multimodális Balaton Kártyát, ami összeköti a közösségi közlekedést, a hajózást, a kerékpározást és a helyi szolgáltatásokat.

Aqua: A kerékpárutak fejlesztése és a szabadidősport mekkora hatással volt a térségre?
P. P.:
Valódi térszerkezeti forradalmat hozott. A BalatonBike365 keretében kiépített több mint 1200 kilométernyi kitáblázott útvonal és a 7 kerékpáros Port (szerviz- és élményközpont) megváltoztatta a desztináció logikáját.
A kerékpározás nem szorul többé a part menti sávra, bevezettük a forgalmat a Balaton-felvidék és a déli hátország dombjai, rejtett kistelepülései és borvidékei közé. Ezzel a túlzsúfolt partvonalat tehermentesítjük, és gazdasági forgalmat viszünk olyan falvakba, amelyek korábban láthatatlanok maradtak a strandturizmus számára. Ráadásul erre az infrastruktúrára építve célunk egy önálló aktív beutaztató ügynöki (DMC) láb létrehozása, amellyel többnapos, prémiumcsomagokat értékesítünk nemzetközi szinten az elő- és utószezonban.

Aqua: Bevált a négy évszakos Balaton koncepció? Milyen stratégiai előrelépések várhatók a 2027–2030-as időszakban?
P. P.:
A négy évszakos Balaton ma már nem csupán elmélet, hanem egy stratégiai keret, de a munka neheze most következik. Az elő- és utószezon erősödése bizonyítja, hogy jó az irány, a célunk azonban az, hogy 2030-ra a vendégéjszakák legalább 45 százaléka a szeptember és május közötti időszakra essen.
A 2027–2030-as stratégiai ciklusban négy meghatározó pillér mentén lépünk előre. Az egyik a digitális és AI-láthatóság (GEO). Ennek keretében célzott optimalizációval elérjük, hogy a generatív mesterséges intelligencia (Gemini, ChatGPT) a Balatont ne csupán szezonális fürdőtóként, hanem egész évben látogatható európai élménytérként azonosítsa és ajánlja a külföldi keresésekben.
A másik a Balaton-kártya és integrált mobilitás: 2027–2028-ban elindítjuk a kártyarendszert, amely a MÁV, a Volán, a Bahart és a kerékpáros-hálózat összehangolásával közlekedési alternatívát nyújt, és a visszatérő vendégeket jutalmazó hűségprogram alap-infrastruktúrája lesz.
A harmadik a piacépítés és termékesítés. Ezen belül a tavaszi és őszi aktív, gasztro- és borturizmus erősítése mellett Hévíz és a termálrégió bevonásával pozicionáljuk a késő őszi és téli well-aging, valamint „longevity” kínálatot, megerősítve a közvetlen B2B-partneri kapcsolatokat a nyugat- és közép-európai piacokon.
A negyedik pedig a zöldakkreditáció és fenntartható működés, azaz megszerezzük a GSTC-minősítést, és a digitális foglalási rendszerek jutalékaira, valamint a szolgáltatói társfinanszírozásra támaszkodva fenntartható, autonóm finanszírozási pályára állítjuk a desztináció menedzsmentjét.
A Balaton jövője nem azon dől el, hogy júliusban hány fokos a víz, hanem azon, hogy képesek vagyunk-e felelősen, egész évben működő minőségi értékként működtetni a térséget. A kulcs a hosszú távú gondolkodás. Mivel a ma elkövetett hibák, elmulasztott döntések káros következményei 20-25 év múlva következnek be, ezért most kell végiggondolni, hogy milyen Balatont akarunk és milyet nem, aztán meg kell hozni az ennek megfelelő döntéseket.

Közösség, értékek, új lehetőségek
„Meggyőződésem, hogy a Balaton jövőjét nem önmagukban a fejlesztések, hanem az együttműködésre képes helyi közösségek határozzák meg. Egy desztináció pontosan annyira erős, amennyire a szereplői képesek közösen gondolkodni és értéket teremteni” – mondta dr. Horváth Teréz. Ennek érdekében az elmúlt két évben workshopokkal, képzésekkel, kutatásokkal és a közvetlen szolgáltatói kapcsolatok fejlesztésével alapozták meg ezt az együttműködést. „Hiszünk abban, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag környezetvédelmi kérdés: társadalmi és gazdasági felelősség is. A siker mércéje nem csupán az, hány vendég érkezik a Balatonhoz, hanem az is, hogy mit nyer ebből a térség és az itt élő ember” – tette hozzá a VisitBalaton365desztináció-menedzsment irodájának vezetője.
A turizmus értéke nem feltétlenül a mennyiségben, hanem az élmények minőségében, a helyi kapcsolódásokban rejlik, és a Balaton gazdag vidéki, kulturális és gasztronómiai öröksége kiváló alap ehhez.
A helyi termelők, borászatok, családi gazdaságok és turisztikai szolgáltatók együttműködése, a rövid ellátási láncok és a közös élménycsomagok egyszerre erősítik a helyi gazdaságot és a térség egyedi karakterét.
„Nagyon fontos, hogy nem különálló szolgáltatásokat, hanem valódi balatoni történeteket kell kínálnunk. A mi feladatunk, hogy ezeket az értékeket összekapcsoljuk, láthatóvá és piacképessé tegyük” – mondta.
A 21. században a digitalizáció már nem versenyelőny, hanem a versenyben maradás alapfeltétele, hiszen hiába kínál valaki különleges élményt, ha a vendég nem találja meg azt az online térben. A mesterséges intelligencia pedig alapjaiban alakítja át az utazási döntéseket. „Éppen ezért kiemelt feladatunk a szolgáltatói edukáció: képzésekkel, webináriumokkal és tudásátadással segítjük a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztését. A digitalizáció ugyanis támogatja a hatékonyabb erőforrás-felhasználást, az adatalapú döntéseket és a turisztikai forgalom kiegyensúlyozását. Az a célunk, hogy a technológia több lehetőséget teremtsen a személyes kapcsolatok kialakítására.”
A jövő évvel kapcsolatban Horváth Teréz megemlítette, hogy folytatják a digitális és fenntarthatósági szemléletformálást, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a közös turisztikai termékek fejlesztésének ösztönzését. A nemzetközi fenntarthatósági minősítési törekvéseikkel pedig azt szeretnék elérni, hogy a felelős működés a balatoni turizmus természetes alapértékévé váljon. „Hiszem, hogy a jövő sikeres desztinációja nem csupán vendégeket vonz, hanem közösséget épít, értékeket őriz és új lehetőségeket teremt. A Balaton akkor lesz valóban 365 napos, élhető és versenyképes térség, ha a turizmus fejlődése az itt élőknek is jobb jövőt teremt” – fűzte hozzá.

Egyedi élményekre van szükség
„A Balaton népszerűsítése során számtalan kreatív projekt mentén mutatkoztunk be különböző eseményeken, fesztiválokon Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Szlovéniában, emellett az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Izraelt is célba vettük” – nyilatkozta Sztojanovits Kristóf, a VisitBalaton365 nemzetközi marketingvezetője.
Mindennek látszik is az eredménye, a Balaton ugyanis elnyerte az International Travel Awards díjat, vagyis az idén hivatalosan is Európa legjobb családbarát úti célja lett.
„Emellett olyan lapok írtak rólunk, mint a brit The Guardian, a Daily Mail, a német piacvezető női magazin, a Brigitte vagy a Falstaff, amely egy közel 70 oldalas mellékletet szentelt a térségnek. Az olasz Marco Polo TV pedig egy tízrészes sorozatban mutatta be a régiót a nézőinek. A hivatalos vendégforgalmi adatokon is látszik, hogy a külföldi beutazás egyre kevésbé korlátozódik a pár hetes nyári főszezonra” – fűzte hozzá.
A trendekből az látszik, hogy a külföldieket elsősorban már nem a klasszikus strandolás vonzza, hanem az aktív és tartalmas élmények. A legnagyobb hívószó az aktív turizmus, ezen belül pedig a kerékpározás. „Ezzel párhuzamosan felértékelődött a hosszú, egészséges életet és a testi-lelki regenerációt célzó longevity szemlélet, amellyel a Balatont Európa új Kék Zónájaként pozicionáljuk. A természetes gyógyerő központjában a Hévízi-tó és Zalakaros termálvilága áll, amelyek a well-aging és a prémium megelőző egészségturizmus tökéletes alapját adják. Mindez pedig a tiszta levegővel, a csendes természeti környezettel, a fényszennyezéstől mentes, pihentető alvással és a helyi kistermelői alapanyagokra épülő, szezonális slow food konyhával válik teljessé” – avatott be a részletekbe Sztojanovits Kristóf.

Az ideérkező külföldiek elsősorban hitelességet, környezettudatos működést és egyedi élményeket keresnek. Számukra a fenntarthatóság alapelvárás: természetközeliséget, zöldmobilitást, a helyi termelőkre és kistermelői alapanyagokra épülő konyhát, valamint az ökológiai lábnyomot kímélő szolgáltatásokat keresik. Olyan élményekre vágynak, mint egy vezetett e-bike túra a vulkanikus tanúhegyek lankáin, egy naplemente a vitorláson vagy a zéró kibocsátású és stresszmentes Borbusz.
„Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az egységes minőség megteremtésében komoly feladat áll előttünk. A külföldi vendég elvárja ugyanazt a minőséget, vagyis a szálláshelyek színvonalának, a vendéglátásnak és a digitális kiszolgálásnak a tó északi és déli partján, a háttértelepüléseken is azonos, kiszámítható és magas nívót kell nyújtania. Ha ezt a szintet minden szolgáltatóval közösen garantálni tudjuk, a Balaton végérvényesen felkerül Európa legvonzóbb egész éves desztinációinak térképére.”

Minőségi szolgáltatások
„Nyáron adtunk át egy 70 kilométeres kerékpáros-útvonalat a Balaton-felvidéken, amely tíz települést érinti, közülük hat újonnan kapcsolódik be a BalatonBike365 kerékpáros-hálózatba” – mondta el Szilasi László, a Balatonbike365 szakmai vezetője. A rendszer több ponton csatlakozik a meglévő útvonalakhoz, és megnyitja a lehetőséget a Bakony irányába való további összeköttetésre. A kijelölt szakaszok közel azonos arányban tartalmaznak aszfaltos, murvás és földutas részeket.
Újításokkal kapcsolatban megemlítette, hogy a Balaton térségében az évről évre növekvő kerékpáros-forgalommal párhuzamosan egyre nagyobb jelentőséget kapnak azok a szálláshelyek, amelyek tudatosan készülnek a biciklivel érkező vendégek fogadására. A kerékpárok tárolására, gyors szervizelésre, mosásra, illetve e-bike-töltésre is lehetőséget kínál a Balaton Bike Hotel hálózatba tartozó 20 szálláshely, a balatonbikehotel.hu honlapon pedig személyre szabva kérhetnek csomagajánlatot a vendégek, akár biciklibérléssel egybekötve. „A hálózat célja nem csupán a kerékpárosokra specializálódott szálláshelyek összegyűjtése, hanem egy olyan minőségi szolgáltatói közösség építése, amely garantálja, hogy a biciklivel érkező vendégek a Balaton különböző pontjain hasonlóan magas színvonalú fogadtatásban és a kerékpározáshoz szükséges szolgáltatásokban részesüljenek” – tette hozzá Szilasi László.
Mindezek mellett a balatonfüredi Forrás Sportparkban egy itthon egyedülálló formátumú bringaparkot adtak át az idén szeptemberben. A fejlesztés a sportpark már meglévő kínálatát egészíti ki, és ezzel olyan komplex bringáspályarendszer jött létre, amely a különböző korosztályok és tudásszintek számára is megfelelő kihívást kínál. A 900 méter hosszú terep flow trail, a gyermekeknek és kezdőknek kialakított, valamint a haladóknak szóló pumpapálya és a dirt jump ugratók biztonságos környezetben kínálnak lehetőséget a kerékpározás tanulására, gyakorlására és a technikai tudás fejlesztésére. „A Balaton környékén rengetegen kerékpároznak rendszeres és alkalmi jelleggel, egy ilyen bringásoktató és -technikai park pedig hiánypótló szolgáltatás, amely a helyiek és az idelátogató vendégek számára is nagyszerű lehetőség. Igazi családbarát helyszín, ahol a családtagok együtt sajátíthatják el a kerékpározás technikai tudását a különböző pályaelemek segítségével” – emelte ki a Balatonbike365 szakmai vezetője.

Természetes választás egész évben
Sokan még mindig a nyári pihenéssel azonosítják a térséget, miközben a Balaton és környéke egész évben rengeteg felfedeznivalót kínál. „A mi feladatunk, hogy ezt a képet tovább árnyaljuk, és új utazási motivációkat adjunk a hazai vendégeknek. A négy évszakos Balaton márkaépítésében azt szeretnénk elérni, hogy a Balaton az év bármely időszakában természetes választás legyen egy tartalmas kikapcsolódáshoz” – mondta el Stadler-Szentpéteri Ildikó.
Mivel az utazók manapság egyre inkább konkrét élmények és programok alapján választanak úti célt, ezért a kommunikáció során olyan ötleteket és ajánlatokat mutatnak be, amelyek motivációt adhatnak az utazáshoz. „Az Itt az ideje… kampányainkban mindig az adott évszakhoz illő balatoni élményeket helyezzük előtérbe. Ősszel például a borászatok, a gasztronómiai rendezvények és a természetközeli kirándulások kerültek fókuszba. Fontos, hogy az inspiráció mellé használható információkat is adjunk: hová érdemes ellátogatni, milyen programok várják a vendégeket, mit lehet még felfedezni a környéken” – tette hozzá a VisitBalaton365 belföldi marketingvezetője. Kiemelte, hogy a kommunikáció során egyre tudatosabban gondolkodnak mikrotérségekben, hiszen a Balaton nem egyetlen, egységes élményvilág. Egész más lehetőségeket kínál Siófok és környéke, a déli part háttérvidéke, Keszthely térsége vagy a Káli-medence.
„Különösen fontos, hogy a jól ismert vízparti helyszínek mellett a parttól távolabbi látnivalókra, rejtett kincsekre, kirándulóhelyekre és természetközeli élményekre is felhívjuk a figyelmet, a Balaton ugyanis jóval több a tónál és a vízi kikapcsolódásnál” – említette Stadler-Szentpéteri Ildikó.
A marketingtevékenység egyik meghatározó pillére a projektalapú kommunikáció és a szolgáltatókkal való közös gondolkodás. Azaz nem csupán bemutatni szeretnék a balatoni kínálatot, hanem a helyi szereplőkkel együtt olyan projekteket és kampányokat létrehozni, amelyek egy-egy turisztikai terméket vagy élményt ismertté és vonzóvá tesznek.
Jó példa erre a Balaton Sütije kezdeményezés, amely a helyi cukrászok kreativitására és a balatoni alapanyagokra építve teremt közös gasztronómiai élményt. Ehhez hasonló a VisitBadacsony-kampány, amely 13 szolgáltató összefogásával mutatta be a térség kínálatát.
„A négy évszakos kommunikációt jövőre új célcsoportokkal és hangsúlyosabb élményterületekkel szeretnénk továbbfejleszteni, kiemelt figyelmet fordítva a Z és az alfa generáció megszólítására. Emellett erősítjük a kultúra és a helyi történetek bemutatását, hogy a Balaton kevésbé ismert értékei is nagyobb figyelmet kapjanak. Fontos irány marad a természetközeli és aktív turizmus, új hangsúlyt kap a longevity és a jóllét, a testi-lelki feltöltődés, a gasztronómia, a wellness és a minőségi idő” – említette a jövő évi terveiket.

Maradj naprakész!

Iratkozz fel a heti hírlevelünkre

GDPR
Watersports Live Wind
  • Lupa HU
    ☀️ 13°
    15 km
  • Velence HU
    ⛅ 14°
    22 km
  • Balaton HU
    ⛅ 14°
    8 km
  • Neusiedler AT
    ☀️ 14°
    5 km
  • Krk (Wake) HR
    🌧️ 16°
    25 km
  • Premantura HR
    🌧️ 16°
    5 km
  • Grado IT
    ⛅ 12°
    7 km
  • Garda IT
    ⛅ 13°
    5 km
  • Soča SI
    ⛅ 10°
    3 km
Via Open-Meteo

Kapcsolódó hírek