A kormány tavasszal az Országgyűlés elé szeretné vinni a Velencei-tó törvényt. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára, Bögi Viktória közölte, sem karszt-, sem ivóvizet nem terveznek használni a tó vizének pótlására.
Bögi Viktória tókörnyéki polgármesterek, vízügyi és vízszolgáltatói vezetők, természetvédelmi, kamarai és agrárszakemberek, egyetemi kutatók, civil és más szakmai szereplők előtt azt mondta, hogy jó törvényt szeretnének alkotni a Velencei-tóról, amelynek előkészítésében számítanak a helyiekre is, mert tudni szeretnék, hogy ők milyen tavat szeretnének.

Az államtitkár a vízpótlással kapcsolatban közölte: karszt-, illetve ivóvizet sem akarnak használni a probléma megoldására.
A Velencei-tó vízpótlását célzó legészszerűbb javaslatokat előkészítő hatástanulmányokra lesz forrás, azok alapos kidolgozás után kerülhetnek a kormány elé. „Erőltetett menet lesz, kisebb eredményekkel, varázsütésszerű megoldás nem várható” – mondta.

Bögi Viktória fontosnak nevezte a pátkai és zámolyi víztározó rendbetételét is, ami semmiképpen sem bővítés lenne, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság számításai szerint mintegy hárommilliárd forintba kerülne. A tervek között említette a parti védmű felülvizsgálatát, amely egy „ökológiai szempontból szakmaiatlan beruházás volt”, és évekig nem lesz módosítható.
Eötvös Pál, Gárdony polgármestere úgy vélte, hogy a 24. órában vannak, a beavatkozás nem várhat tovább. A vízhiány sok mindenre kihat, a turizmusra is, amit jól mutat, hogy 2026-ban a három gárdonyi fizetős strandon 1500 jegyet adtak el, míg 2020-ban 90 ezer felett. Idén a Napsugár Strandon például egyetlenegy vendéglátóhely sem nyitott ki.

Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: 30,5 millió köbméter víz hiányzik a tóból, és 2027. január végéig jelentős vízszintemelkedés nem várható.
Megjegyezte, hogy a vonatkozó törvény szerint a vízpótlás felszín alatti vizekből nem lehetséges, a környék tisztított szennyvize évi 8 centiméternyi emelkedést eredményezne, ezért csak a külső vízpótlás lehet megoldás. Hozzátette: elsőként azt kellene tisztázni, mi az elvárás a tóval kapcsolatban – fürdőhely, horgászvíz vagy vizes élőhely –, erről mielőbbi döntést hozni, és csak ezután lehet vízpótlási lehetőségekről gondolkodni és környezetvédelmi hatástanulmányokat készíteni.
(MTI)





