Kirándulásra csábít Európa legnagyobb föld alatti tava

Bécs mellett található Európa legnagyobb föld alatti tava, amely 2022 óta felújítva várja a látogatókat. A hinterbrühli tavas barlang 1932 óta turisztikai attrakció, de mozifilmben is feltűnt már a vásznon díszletként.

A Bécstől mintegy 15 kilométerre délre fekvő Hinterbrühl egy lenyűgöző természeti kincsnek egy különös turisztikai nevezetességnek, Európa legnagyobb föld alatti tavának, a Seegrotténak, más néven a hinterbrühli tavas barlangnak ad otthont.

A 6200 négyzetméteres kiterjedésű tó 60 méterrel a felszín alatt, egy korábbi gipszbánya gyomrában alakult ki egy 1912-ben bekövetkezett vízbetörés következtében, amikor 20 millió köbméter víz öntötte el a barlangot. Az átlagosan 1,2 méter mély tavat hét forrás táplálja, s mivel természetes lefolyása nincs, éjszakánként mintegy 50-60 köbméter víz kiszivattyúzásával tartják fenn a vízszintjét.

A Heiligenkreuz melletti Preinsfeld közelében található gipszbányát a XVIII. század óta használták, ahol elsősorban műtrágyagipszet termeltek ki. A bánya 1851-re már egy 95 méter hosszú főalagútból, két valamivel rövidebb mellékalagútból és két aknából állt.

A gipsszel töltött vödröket bányalovak hajtotta emelőszerkezettel juttatták a felszínre, amelyeknek a bánya gyomrában volt az istállója is, így az állatok, amelyek így akár 15-20 éven keresztül sem látták a napvilágot, megvakultak. A kitermelt gipsz szállítását föld alatti vasút építésével akarták korszerűsíteni, azonban az 1912-es robbanásos baleset (ezek sajnos sokszor emberéleteket is követelnek) – amely során a föld alatti tó kialakult – meghiúsította a bánya további működését.

A bánya néhány éven át használaton kívül állt, amikor 1918-ban egy bécsi likőrgyártó, Friedrich Fischer azzal a szándékkal vásárolta meg, hogy szórakoztató-központot hozzon létre benne. Noha ez a terv nem valósult meg, a bánya, illetve a benne kialakult tó – mint látványosság – 1932-ben a nagyközönség számára végül csak megnyílt. 1937-ben már mintegy 50 ezer látogató kereste fel a nagy népszerűségnek örvendő nevezetességet, ahol elektromos hajó szállította az utasokat.

1943-ra az egykori bányát is elérte a második világháború szele, az 1938-ban Ausztriát elfoglaló Német Birodalom raktárakat alakított ki a föld alatt. Az év nyarától a Heinkel repülőgépgyár működött az egykori bányában, ahol a mauthauseni koncentrációs tábor altáborának politikai foglyai gyártották a repülőgépeket a Wehrmacht számára kényszermunkában. A tó vizét kiszivattyúzták, és a sík tómedret lebetonozták. A Seegrotte feletti koncentrációs tábor helyén ma egy 1000 m²-es emlékmű áll, az egykor itt meghalt kényszermunkásokra emlékezve.

A cikk folytatása megtalálható ide kattintva.