Így utaznak külföldre a magyarok – kedvenc úti céljaink

Hét kelet-közép-európai ország utazási és fizetési szokásait vizsgálták, országonként ezer főt megkérdezve. Az nem váratlan, hogy Horvátország vezet a nyaralási desztinációk tekintetében, az sem, hogy utána Olaszország következik, de Spanyolország harmadik helye meglepetés.

A digitális fejlődés jele, hogy egyre többen tájékozódnak – a családi, baráti tapasztalatokon túl – az online felületekről. Sőt, sokan digitális eszközöket használnak nemcsak a számlák kiegyenlítésénél, de a költéseik nyomon követéséhez is. A bankkártyán túllépve, a külföldre utazó magyarok közel harmada mobillal vagy okoseszközzel tervez fizetni. A tanulmány és az MBH Bank tapasztalatai szerint a fogyasztók elvárják a bankjuktól az olyan kényelmi szolgáltatásokat, amelyek javítják az utazási élményt és ezért valamennyit fizetni is hajlandók.

A magyar utazók átlagosan 300 ezer forintot szánnak fejenként a külföldi utazásra, a legtöbben 80 és 400 ezer forint között költenek, ezzel némileg a régió átlaga – 340 ezer – alatt maradva, 57 százalékuk pedig előre megtervezi, hogy mennyit szeretne költeni pihenése alatt. Minden második magyar turista – 55 százalék – már banki mobilappon keresztül követi nyomon a kiadásait – hangzott el.
Ha külföldre utazunk, átlagosan 8 napot szánunk pihenésre, ez egy nappal hosszabb utazást jelent a tavalyihoz képest. A többség önállóan szervezi meg az utazását, 10-ből 3 utazó választ csak szervezett formát. A magyarok 70 százaléka online vásárolja meg a repülőjegyet vagy foglal szobát, illetve fizet más szolgáltatásokért, és dönt a digitális fizetés mellett.

Az MBH Bank reprezentatív piackutatása alapján az utazók 76 százaléka tudatosan készül a nyaralással járó kiadásokra és megtakarításaiból fedezi a kiadásokat, emellett többen élnek a SZÉP Kártya nyújtotta lehetőségekkel is. A válaszadók közel egynegyede ezzel egészíti ki vagy finanszírozza a nyaralása költségeit, jóllehet, a SZÉP kártyát ma már számos egyéb szolgáltatás és áru megvásárlására is lehet fordítani. újabban például sportolással kapcsolatos kiadásokra is. A 2,8 millió kártyatulajdonos 154 ezer, a turizmushoz-vendéglátáshoz kapcsolódó helyen tudja felhasználni ezt a juttatást és a helyek száma egyre bővül.

Jelentős azok száma is (34 százalék), akik aktuális havi bevételükből tudják finanszírozni utazásukat, de vannak, akik valamilyen kölcsönt (8,5 százalék) vesznek igénybe ehhez. Egy magyar háztartás a felmérés szerint átlagosan 530 ezer forintot szán nyaralásra, ez külföldön 760 ezer, míg belföldön 410 ezer forintot jelent. A nyaralási költések jelentik az MBH ügyfeleinek 8. legfontosabb megtakarítási célját, összegtől függetlenül nagyjából 20-25 százalék tesz félre erre a célra – emelte ki Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezetője.

Szó esett arról is, hogy melyek lennének a legfontosabb pénzügyi teendők, mielőtt külföldre utazunk: ilyen például, hogy ellenőrizzük a kártyán lévő limitbeállítást, vagy hogy gyorsan tudjuk elérni a call centert, ezért jó tudni a bank ügyfélszolgálati telefonszámát. Ha pedig nagyobb összeget akarunk kártyával fizetni, jelezzük előtte személyesen banknak, nehogy automatikusan zárolják a szokatlan tranzakció miatt. Fontos tisztában lenni a külföldi készpénzfelvétel költségeivel, amelyek bankonként, országonként és ATM-használattól függően változhatnak. Ha fizetéskor a terminál felajánlja, hogy többféle devizában is fizethetünk, érdemes a helyi fizetőeszközt választani. Bár emelkedett azok száma, akik az utasbiztosítás mellett döntenek, az útnak indulók fele még ma sem köt biztosítást.

A Visa azt is feltérképezte, miként vélekednek a közép- és kelet-európai fogyasztók az utazással kapcsolatos legfrusztrálóbb kérdésekről. Kiderült, hogy a legjobban zavaró dolgok a járatkésések, járattörlések, elveszett poggyászok; a túlzsúfolt turistahelyek, illetve a nyelvi korlátok miatt érzett aggodalom, ez főleg Magyarországra és Szlovákiára jellemző. Minden hetedik magyar utazó bevallotta, hogy váratlanul éri, amikor külföldön nem elérhetőek egyes fizetési módok, vagy azok nem úgy működnek, mint itthon. Az MBH Bank adatai szerint az utazók közel felét érte már valamilyen kellemetlenség utazása során.

Az európai turizmus már tavaly utolérte a Covid előtti, 2019-es csúcsévet, erről Horti Flóra, az MBH ágazati elemzője beszélt. Az EU-s GDP több mint 10 százalékát adta 2024-ben a szektor, ez idén 10,5 százalékra nőhet. Itthon még nagyobb, 13 százalékos volt tavaly az arány, idén ez 14 százalék is lehet – tette hozzá. Ahogy Horti Flóra kiemelte, az a cél, hogy 2030-ra a vendégéjszakák száma 50 millióra, a szektor GDP-hez való hozzájárulása pedig 16 százalékra nőjön.

Nem meglepő módon, a külföldiek legnépszerűbb célpontja továbbra is Budapest, míg a magyarok elsősorban a Balatonhoz utaznak. Az amerikaiak költenek a legtöbbet Magyarországon, egy főre vetítve – írta a turizmusonline.hu.