Fájó hiányosságok a balatoni Vízparti Tervben

Augusztus végén lezárul a Vízparti Terv tervezetének szakmai egyeztetése, a készülő jogszabály pedig meghatározza a tópart jövőjét.

A Balaton nádasainak minősítését évtizedekig végző dr. Pomogyi Piroska, a biológiai tudomány kandidátusa húsz oldalban véleményezte az új jogszabálytervezetet a nádasok és a növényzet szempontjából, amit be is küldött az illetékes minisztériumba.

A Balatonon az új tervekből sok helyen hiányoznak természetes partszakaszok, és a mintegy húsz éve érvényben lévő vízparti szabályozáshoz hasonlóan az illegális feltöltések jelölései, továbbá egyáltalán nem foglalkozik a szabályos bejáróstégek jelölésével, ami alapján könnyen azonosíthatók lennének az illegális stégek, bejárók – summázta beadványa lényegét a szakértő.

Észrevételeimet településekre és helyrajzi számokra lebontva is részleteztem a jogalkotóknak. A Balaton élővilága szemszögéből nézve a legnagyobb problémának azt tartom, hogy több mint 20 kilométernyi partszakaszt érintően maradtak el természetes partszakaszjelölések – tette hozzá.

Az új Vízparti Terv tervezete a jelenleg is érvényben lévő nádastérképet figyelembe véve készült el. Pomogyi Piroska példaként említette, hogy sok helyen azokat a részeket nem jelölték természetes partszakaszoknak, ahol a nádasok kiérnek a fizikai partig, illetve a part előtti természetes vagy természetközeli növényzónákig.

Mint kifejtette, a tó növényzete folyamatosan próbál alkalmazkodni az új környezeti viszonyokhoz, például a megemelt vízszintmaximumhoz. A többnyire csak mérnöki szempontokat figyelembe véve épített kikötők, mólók, kőszórások, stégek miatt áramlási holtterek képződtek és képződnek, amik gyorsan feltöltődnek és ott új élőhely keletkezik, élő növény- és állatvilággal, kialakítva egy-egy új természetes partszakaszt is.

Nagyon fontos mind nádas-, mind pedig Balaton-védelmi szempontból –, hogy a természetes partszakaszjelölések olyan részeken is folyamatosak legyenek, ahol korábban ugyan létesítettek partvédőművet, de előtte megtelepedett a nádas, és a tóban alakult ki egy új természetes part a Balatonra jellemző növényzettel – hangsúlyozta a szakértő.

Rámutatott arra is, hogy hiányzik az új vízparti tervből az „illegális, elbontandó feltöltés” megjelölés. Több esetben az ilyen, magáningatlanok értékét növelő illegális feltöltéseket figyelembe véve alakították az új partvonaltervezetet, ezzel legalizálva azokat, ami elfogadhatatlan – tette hozzá.

Pomogyi Piroska pozitívan értékelte, hogy bekerült a tervezetbe a hatályos nádasminősítési térképen kiirtott nádasokként szereplő területek feltüntetése emberi beavatkozással érintett nádasként. A szakértő jelezte azt is a beadványában, hogy van, ahol minősített nádast károsíthat a jövőben a csónakkikötők létesítésére lehetőséget adó jelölés, miközben közeli, szabályos vagy szabálytalan, de már meglévő csónakkikötőket hagytak figyelmen kívül a jogalkotók. Észrevételezte azt is, hogy néhány helyen a régi zagyterek nem kaptak zagytérjelölést.

Kitért arra is, hogy a partvonaltervben általában nem szerepelnek az úgynevezett lidós strandokon és több ingatlannál azok a kis öblöcskék, amiket a természetes – adott esetben a hatályos nádasminősítési térképen még nádassal borított – part, vagy a partvédőmű elbontásával alakítottak ki. Ezek a Balaton vízfelületének mesterséges kiterjesztései, amelyekkel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy tisztázott-e a jogi helyzetük – írta a hirbalaton.hu.

fotók: windows10spotlight.com, researchgate.net, agroberichtenbuitenland.nl, ultimatebudapest.com