Az Atlanti- és a Csendes-óceán vize, amely színében jelentősen eltér egymástól, igazán festői látványt nyújt. Első pillantásra úgy tűnhet, mintha egy láthatatlan fal lenne ott, ami megakadályozza a vizek keveredését.
A hidrológusok kutatásai azt mutatják, hogy a két óceán vize eltérő sótartalmú és sűrűségű, ráadásul a hőmérsékletük is különböző. Pontosan emiatt nem képesek összekeveredni. Ezt a jelenséget a tudomány haloklinnek nevezi.
A haloklin az eltérő sótartalmú tengervízrétegek közötti határvonal. A víz sótartalmát ezrelékben mérik. A Csendes-óceán vizének egy literjében 34,9, míg az Atlanti-óceánéban 35,4 ezrelék só található. Még ez a csekély különbség is megakadályozza, hogy a két óceán vize teljesen elkeveredjen egymással.
Hasonlóan lenyűgöző jelenség figyelhető meg a Dániában található üdülőváros, Skagen partjainál. Ezen a ponton két tenger találkozik, a Balti és az Északi. Mivel a két tenger vizének eltérő a sűrűsége – és ennek megfelelően a sótartalma is –, nem keverednek egymással. Ez a határvonal szabad szemmel is jól látható a partról. E lenyűgöző természeti jelenség miatt a helyiek „a világ végének” nevezik ezt a területet.
Skagen Dánia legészakibb pontján fekszik. Egy apró, a 18. század közepén épült templomot leszámítva a városban nincsenek különösebben figyelemreméltó látnivalók. Ennek ellenére a turisták és utazók a világ minden tájáról özönlenek ide, hogy saját szemükkel lássák a két tenger találkozását – írta az erdekesblog.com.
