Az idén negyedszerre mértük fel a hazai windsurfvilág preferenciáit, véleményét a szörfözésről és a hozzá kapcsolódó kérdésekről.
Az első hasonlót 2011-ben végeztük, majd 2016-ban és 2021-ben megismételtük. A válaszadás természetesen önkéntes volt, a megkeresett nagyjából 1500 szörfös közül több mint százan töltöttétek ki az online kérdőívet. Mivel a válaszadók mind szörfösök, tehát egy eleve szűrt csoportról beszélünk, a kérdéseket pedig igyekszünk úgy feltenni, hogy a változást is lehessen látni.
Hány évesek és mióta szörföznek a válaszadók? 2011-ben még csak átlagosan 15 éves szörfmúltjuk volt a 30–40 év közötti sporttársaknak, mára ez majd 24 évre nyúlt és 49 százalékuk 50 év feletti lett. A windsurf még idősebb korban is élvezetes, viszont sajnálatos, hogy egy öregedő sportágról van szó. Harminc év alatti hazai szörföst csak nagyítóval találni, pedig senkinek sem kell magyarázni, hogy mennyivel rugalmasabbak a fiatalok.
Arra a kérdésre, hogy hány napot szörfözöl egy évben egyre nagyobb számokat kapunk. Eleinte 27, majd 29, 27, az idén pedig 36 nap lett az átlag. A hozzá kapcsolódó kérdésre, miszerint mennyire befolyásolja a szél a napi programod 50-70 százalékos értékeket mérünk, ez is növekszik, azaz évről évre egyre fanatikusabbakká válunk, és 20-28 százalék feletti azok aránya, akik szél esetén minden más programot lemondanak. Ez is egy várható eredmény, hiszen idősebb korban már eltolódnak a preferenciák, általában több idő marad a kedvenc hobbira és a tartalmas szabadidő eltöltésére. Ehhez adódott a hány fokos vízhőfoktól szörfözöl kérdés. Itt a kezdeti kb. 12 lement 10 fokos átlagra, valószínűleg az egyre jobb neoprén ruháknak is köszönhetően, így a szörfözhető napok száma is megnövekedett.
A stílusok közül mindig is a freeride volt a kedvenc, 40-50 százalékkal, ezt a szlalom követi, amely már meghaladja a 20 százalékot. Az erősebb szelek kedvelői, a freemove és a wave kategóriák kicsit lemaradtak, illetve látszik, hogy a hazai viszonyokhoz alkalmazkodunk. A freestyle és a formula szinte teljesen elkopott, helyette belépett a foil-windsurf, és borítékolható, hogy egyre többen lesznek, akik átpártolnak a különböző gyenge szeles megoldásokra, például a wingfoilra.
A hazai szörfösök fele a Balatonra, harmada a Velencei-tóra jár, a Fertő tó, a Tisza-tó, a Nyéki-tó és a Tatai-tó a maradékon osztozik. A megkérdezettek harmada csak Magyarországon szörfözött korábban az idei évre, már csak 25 százalék csúszik kizárólag itthon. A favorit Horvátország, számomra kicsit érthetetlenül, mert az előnye annyi, hogy tovább tart a nyár, de jellemzően nem sokkal szelesebb, mint nálunk. Görögország minden felméréskor biztos második befutó és Olaszország, valamint Spanyolország után több egzotikus célpont is elérhetővé vált. Főleg Egyiptom került előtérbe, de a Kanári-szigetek, a Zöld-foki szigetek és Mauritius is egyre több válaszban szerepelt. A vágyálmok szintje alakul érdekesen. Valahogy egyre reálisabban látjuk a lehetőségeinket (vagy a képességeinket?), a dobogó felső fokáról lekerült Hawaii, inkább Görögország, a Karib-tenger, Egyiptom vagy a Kanári-szigetek lett álmaink/álmaitok desztinációja.
A használt felszerelések tekintetében a vitorlaméretekre, a deszkákra és a kedvenc márkáitokra voltunk kíváncsiak.
Az 5,5–6,5 négyzetméter még mindig a leggyakoribb, ezt a 6,5–8,0, illetve a 4,5–5,5 tartomány követi, és ha lehet, inkább a kisebb vitorlákat részesítitek előnyben. Az igazán nagy 8 felett méretek nem jellemzők. Rossz hír a kereskedőknek, hogy a szörfösök harmada nem márkahű a vitorlaválasztáskor, az élmezőnyben a NeilPryde, a GA (korábban Gaastra), a Severne, a North (Duotone?), a Gunsails áll. A szereplők nagyjából állandók, de a Naish, eltűnt az első három pedig folyton cserélődik, azaz egyértelmű márkagyőztes nincs. A megbízható brandek közé tartozik még a Simmerstyle, a Point7 és a Goya, a korábban népszerűek, mint a Challenger, a RRD, a Hot Sails és az Ezzy, már alig kerülnek elő. Annak ellenére, hogy a közvélekedés szerint régen minden jobb volt, egy vitorlát átlagban egyre tovább használunk. Kezdetben még ötévente cseréltétek, ez mára hétre nőtt, pedig a vitorlák évről évre egyre jobbak – azaz megérné cserélni –, de ezek szerint elég tartósak is.
A deszkáknál a Starboard és a JP a legstabilabb, mindamellett, hogy nagy változások zajlottak le a piacon. A 2011-es kedvenc, az F2 megszűnt, a Mistral és a Fanatic is átalakult, majd új néven magához tért. Új belépő a hazai gyártású Mojo, amiből rengeteg van, az idei statisztikában már kimutatható, de még messze nem vezető. A deszkacserélési idő átlagban majd 10 év, azaz éveknek kell eltelni ahhoz, hogy a deszka statisztikában a Mojo dobogóra állhasson (úgy, hogy az új deszkaeladásokban itthon vezet). Kereskedői oldalról kicsit elkeserítő, környezetvédő szemmel viszont üdvözítő, hogy majd 20 százalék a régi, megszűnt márkákkal szörfözik (ilyenek az F2, a Mistral, a Tiga, a HiFly, a BIC és az AHD). Hazai büszkeségünk, a Pirate (Kucséber) műhely nagy múltja és kedvező árai ellenére sem tört az élre.
(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 171. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le értékes tartalmainkról!)
