Elfeledett királyi hajót találtak Stockholmban
II. Gusztáv Adolf svéd királyhoz köthető, négy évszázada épült hadihajót tártak fel Stockholm belvárosában helyi régészek. A svéd kutatók biztosak benne, hogy az előkerült maradványok a 30 éves háborúban is részt vevő svéd király 1615-ben épült zászlóshajójához, a Scepterhez tartoznak.
A rendkívüli felfedezésre a Skeppsholmen sziget rakpartjának felújítása során bukkantak rá a munkások. „Meglepődtünk, ugyanis van néhány régi térképünk, amely a terület hajóroncsait ábrázolja, ám ezek mind a 19. század elejéről származnak, több mint négyszáz éves hajónak eddig nyoma sem volt” – magyarázta Jim Hansson tengerészeti régész. Hozzátette: az eddig feltárt maradványok a hajógerinc és a keresztgerendák egy részét mutatják.
„Különösen jól őrződött meg a hajótest. És ez még csupán a fedélzet első szintje, ahol a deszkákon még ma is látszódnak a különféle fejszecsapások nyomai” – mondta a kutató. – „Az analizálás eredményei azt mutatják, hogy a hadihajó svédországi tölgyfából készült, amelyeket 1612 és 1613 között vágtak ki. Ezt követően már csak meg kellett néznünk az akkortájt épült hadihajók listáját. Négy nagy vízi jármű is abban az időben készült” – magyarázta, majd hozzátette: a további vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy a Sceptert találhatták meg.
A Scepter a holland hajóépítő mester, Isbrand Johansson keze munkáját dicséri, a 800 tonnás szerkezet 36 ágyúval büszkélkedhetett. Mozgalmas élete volt: az egyik legfontosabb útja 1621-ben egy 148 hajós flotta élén Rigába vezetett. A fedélzetén utazó király célja a fontos kikötőváros meghódoltatása volt, ám egy nagy vihar miatt végül csupán az észtországi Pärnuig jutott. 1639-ben „nyugdíjazták” a Sceptert, és szándékosan elsüllyesztették Skeppsholmen szigete mellett, hogy – a 17. századi újrahasznosítási metódus szerint – egyfajta alapja legyen a Stockholm szívében felhúzandó új hajógyárnak. Nem először csináltak a svédek ilyet, ennek ellenére az ily módon a tenger fenekére küldött hadihajók neve a legtöbbször a feledés homályába veszett.
„A hajó azért is számít különleges leletnek, mert a Vasa előtti generációból való, így pontosan láthatjuk a korabeli, most még kevéssé ismert műszaki, építészeti megoldásokat, és megérthetjük, hogy mi okozhatta a gondot a Vasa építésénél” – így Hansson. Az 1626–1628 között készült Vasa kora egyik legnagyobb és tűzerejét tekintve (64 ágyú) legfélelmetesebb hadihajója volt. Azonban az építkezés során beütemezett, folyamatos szerkezeti változtatások miatt egyensúlya sérült, a magasságához és hosszához képest nem volt elég széles – írta a mult-kor.hu
- ha tetszett, ajánld másoknak is!