Egy vitorlázó nő, aki történelmet írt

2020. január 21.
Címkék : MaidenTracy Edwardsversenyvitorlázás

Csak úgy belecsöppentem – mondta Tracy Edwards arra kérdésre, hogyan kezdett vitorlázni. Róla és a Maiden történetéről szóló dokumentumfilmet január 27-től lehet megtekinteni.

Tracy Edwards szerető és inspiráló légkörben nevelkedett, édesapja váratlan halála azonban teljesen szétrombolta a korábbi idillt. Csődbe mentek, elköltöztek korábbi házukból, a fiatal Tracy pedig haragudott az egész világra. Végül 16 évesen fogta a hátizsákját és világgá ment.

Görögországban kötött ki és egy kikötői bárban volt felszolgáló, amikor valaki felajánlotta neki, hogy csinálja ugyanezt az ő charterhajóján. Ezen a hajón találkozott Husszein jordán királlyal, akinek megtetszett a talpraesett fiatal hölgy, és azt mondta neki: „Hittel, becsülettel és bátorsággal bármit el lehet érni”. Ezt Tracy felírta egy papírdarabra, és az elkövetkező években magánál tartotta, még a Maiden navigációs pultjára is kiragasztotta a kis cetlit.

Nem sokkal később már a kikötőből figyelte, ahogyan az 1985–86-os Whitbread Round the World Race versenyre készülődnek a csapatok. Gyakorlatilag felkönyörögte magát az egyik hajóra, ahol éppen szakácsra volt szükség, így egyike lett annak a négy nőnek, aki a 230 fős legénységgel végigcsinálta a versenyt. Edwards számára innentől nem volt kérdés, hogy az ő helye nem a hajókonyhában, hanem a kormány mögött van.

Az elkövetkező négy évet azzal töltötte, hogy összerakja az első női csapatot a versenyre. Jelzálogot vett fel a házára és megvásárolt egy használt, 58 lábas versenyhajót. Az európai szponzorok elutasították, féltek a kudarctól, mert ha esetleg az egész csapat a tengerbe veszik, az nem túl jó reklám. Tracy végül megkereste Husszein királyt, aki azonnal igent mondott, és felajánlotta a Royal Jordanian Airlines támogatását. Innentől az anyagi háttér biztosítva volt.

A kétkedő vitorlásközösség és az újságírók is gyors, szégyenteljes kudarcra számítottak az amúgy valóban nem túl gyakorlott női legénység részéről. Minden nehézség ellenére azonban – az ekkor 24 éves Tracy Edwardsszal a kormány mögött – 1989. szeptember 2-án elindultak az angliai Southamptonból, hogy 9 hónappal és közel 33 ezer tengeri mérfölddel később ünnepelt sztárokként térjenek oda vissza. Nemcsak teljesítették a versenyt, de a hat szakaszból kettőt meg is nyertek, köztük a legnehezebbet, Uruguayból Ausztráliába a déli-óceán jéghegyeit kerülgetve, mínusz 20 fokos hidegben és 15 méteres hullámok között.

Ez a 14 fiatal hölgy bátorságával és kitartásával kivívta az egész világ és a vitorlásközösség tiszteletét. Legendákká és példaképekké váltak, mert hittel, becsülettel és bátorsággal bármit el lehet érni.

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!