Egy újdonság, amely felkavarja az állóvizet

2018. március 20.
Címkék : hydrofoilóceánszörftengerújdonság

A windsurf egy olyan technikai sport, ahol a műszaki kihívások nehezen modellezhetők, a mérnöki tudást pedig a tapasztalatok egészítik ki. Pont emiatt, ha lassan is, de folyamatosan fejlődnek a felszerelések. Az utóbbi évek legnagyobb dobása a hydrofoil.

Nem a szörfösök az elsők ezen a vonalon, hiszen a versenyvitorlázásban már évek óta terjednek a víz alatti szárnyak és a kite sport is hamarabb harapott rá. Évtizedekkel korábban már készültek szárnyas szörfök, de a hatásuk nem volt tartós, egészen addig, amíg az AHD tervezője, Bruno Andre megalkotta az első szériahydrofoilt, az AFS-1-et 2015-ben. Céljuk akkor a gyenge szeles szörfözés segítése volt, azaz 7,5 négyzetméteres vitorlával és az AFS-1-hez igazított speciális deszkával 12 csomós szélben szerettek volna siklani, amivel az óriási szlalom- és formulavitorlákat szerették volna kiváltani kisebbekkel.


A fejlesztés jól sikerült, konszenzusra jutottak a „mast” azaz a kiemelés hosszával kapcsolatban és elnyerte végső formáját a ma használt „víz alatti repülő”, azaz az első szárny/vízszintes vezérsík, a hátsó stabilizátorszárny és az ezeket összekötő rúd. A technikai határokat feszegetik, hiszen nagyon könnyű, de merev szerkezetet kellett létrehozni, ahol meglepően nagy erőhatások érvényesülnek. Karbonanyagokból készülnek az elemek, de néha ennek magas ára miatt a „mast”-ot alumíniummal is kiváltják.

A deszkába rögzítés a másik sarkalatos pont, hiszen még a hagyományos deep-tuttle szkegház sem feltétlenül bírja a terhelést. Emiatt korábban speciális szkegházat (ezáltal speciális deszkát) igényelt a foilozást, de be kellett látni, hogy a szörfösök nem fognak még egy deszkát venni, így 2018-tól néhány deszkagyártó erősített szkegházzal készülő – foil-ready – szlalomdeszkákat készít. Ilyen például az AHD SL2 és SL3, a kezdőknek való AHD Sealion Windfoil, valamint a Goya Bolt (115, 125, 135 literes méretben). Napról napra egyre több gyártó fejleszti ki a saját megoldását, itthon a MantaFoils, az AHD (AFS), a NP, az F-One és az MFC már elérhető, de rajtuk kívül több kisebb-nagyobb gyártó létezik.


A foilozás új élményt jelent még gyakorlott szörfösöknek is. Elég hamar megtanulható, 1-2 nap, és máris megjön a repülés élménye. Érdekes, hogy csak a tempó és a terhelés számít, azaz megfelelő sebesség elérésekor a deszka először elhagyja az oldalhullámokat, halkan, levegősen siklik, majd kicsit hátrabillentve elemelkedik, a vitorla pedig könnyűvé válik. Felszállás után, a hullámok visszafogó hatása nélkül, hangtalanul, sebességvesztés nélkül, egy méterrel a víz felett suhanhatunk. Fontos a magasság. Mint Pio Marasco, az MFC szkegek tervezője megjegyezte, a 90 cm-es magasság túlzottnak tűnik, de szükséges azért, hogy lassuláskor, fordulónál, illetve magasabb hullámoknál se érjen le a deszka alja a vízre.


Ezek után rá is térhetünk a negatívumokra. Sekély vízben, ha leér a 90 cm-es szkeg, az bizony csúnya nagy esésekhez, illetve a szkeg töréséhez, sőt a szörfdeszkából való kiszakadásához vezethet. Meglepően nagyot lehet vele esni sima egyenes menetben is, ugyanis nagyon könnyű az egyensúlyból kibillenni, ilyenkor pedig hirtelen bebucskázik a deszka orra valamelyik irányban lefelé. A harmadik hátrány egyelőre az ára. Egy ilyen szkeg 1200–2000 euró között mozog, de legyünk optimisták: ha népszerűbb lesz, valószínűleg a gyártási költségek is lejjebb mennek.

Hollósi Péter (www.windsurfbolt.hu)
(Cikkünket teljes terjedelmében elolvashatja az Aqua Magazin legújabb számában.)

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!