Brit természetvédők 20 speciális betonblokkal kísérleteznek, amelyek mesterséges zátonyként segíthetik az őshonos osztrigák megtelepedését. Az osztrigák a víz szűrésével és az élőhelyek építésével kulcsszerepet kaphatnak a tengeri élővilág regenerációjában.
A brit természetvédelmi szakemberek szokatlan módszerrel próbálják felpörgetni a tengeri élővilág visszatérését: a tengerbe 20, kifejezetten erre a célra tervezett betonkockát telepítettek, amelyek egyfajta mesterséges zátonyként működnek. A projektet a Zoological Society of London (ZSL) a Groundworkkel közösen viszi, és egy meglepően hatékony „szövetségesre” épít: az osztrigára.
Az osztrigák kulcsszereplők lehetnek a tengeri regenerációban: a cikk szerint egyetlen példány naponta akár 200 liter vizet is képes megszűrni, ami közvetlenül javíthatja a vízminőséget, és közvetve más fajok életfeltételeit is.
A most víz alá került elemeket úgy alakították ki, hogy a természetes zátonyok szerepét utánozzák. A cél, hogy stabil alapot adjanak az osztrigáknak a megtelepedéshez és növekedéshez, vagyis hosszabb távon újra létrejöhessen egy őshonos osztrigazátony.
A La Razón beszámolója szerint mindegyik blokk 6 tonnát nyom, vagyis összesen 120 tonnányi szerkezet került a vízbe. A felhasznált beton speciális: ellenáll a sós tengervíznek, alacsony környezeti terheléssel jár, ráadásul újrahasznosított anyagokból készült.
A tervezésnél nemcsak az osztrigákra gondoltak. A kockák közepén egy nagyobb nyílás van, a felületen pedig üregek, kiemelkedések, mélyedések segítik, hogy más tengeri élőlények – például halak és rákok – búvó- és élőhelyet találjanak rajtuk. Vagyis a blokkok nem egyszerű „támaszok”, hanem egy összetettebb, több faj számára hasznos mikrokörnyezetet hoznak létre.
A mostani lépés egy korábbi próbálkozás tapasztalatára épül. 2023-ban a Whitburn partjainál 10 ezer őshonos osztrigát telepítettek, és 750 tonnányi aljzattal segítették a megkapaszkodásukat. Csakhogy a cikk szerint szokatlan időjárási jelenségek miatt az osztrigák egy része és az aljzat is szétszóródott, a zátony területén kívülre sodródott. A kudarc azonban nem volt hiábavaló: a kutatók ebből kiindulva jutottak el oda, hogy stabil „horgonyra” van szükség – ezt a szerepet szánják a betonblokkoknak.
A háttérben egy régi, nagy léptékű természetvesztés áll. A ZSL szerint az Északi-tenger őshonos osztrigazátonyai a térségben már több mint száz éve eltűntek, az Egyesült Királyságban pedig a 19. század óta több mint 95 százalékkal esett vissza az őshonos osztrigák száma. A szervezet a fő okok között az élőhelyek pusztulását, a túlhasznosítást, a szennyezést és a betegségeket említi.
A kezdeményezés a Wild Oysters program része, és nemcsak egy faj visszatelepítéséről szól. A szakemberek célja, hogy az osztrigák ökoszisztéma-formáló szerepére építve teljes élőhelyek álljanak helyre: tisztább vízzel, nagyobb biodiverzitással és több búvóhellyel a tengeri fajok számára.
A ZSL abban bízik, hogy a most tesztelt modell máshol is működhet, különösen olyan nyílt, kitettebb tengeri területeken, ahol a természetes regeneráció nehezebben indul be. A logika egyszerű: ha az osztrigáknak sikerül stabil alapot adni, akkor nemcsak egy állomány térhet vissza, hanem egy egész, régóta hiányzó tengeri „infrastruktúra” is – írta az rtl.hu.
