Alulról olvad az antarktiszi jég

A legújabb kutatások szerint a klímaváltozás egy kevésbé látható, ám annál veszélyesebb folyamatot is felerősít: a meleg óceáni víz alulról támadja a jégtömegeket. Ez pedig gyorsabban gyengíti a jégpolcokat, mint azt korábban feltételezték.

Felülről nézve az Antarktisz mozdulatlannak tűnik, ám a jég alatt folyamatos mozgás zajlik. A mélyebb rétegekben keringő, melegebb tengervíz bejut a jégpolcok alá, azokba az üregekbe, ahol a jég már nem érintkezik közvetlenül a tengerfenékkel. Itt a víz hőt ad át a jég aljának, amely ettől fokozatosan elvékonyodik.

Ez a folyamat különösen veszélyes, mert a jégpolcok természetes gátként működnek. Ha meggyengülnek, nem képesek tovább lassítani a mögöttük fekvő gleccserek mozgását. Ennek hatására a gleccserek gyorsabban csúsznak a tenger felé, és nagyobb mennyiségű jég kerül az óceánba.

A kutatók autonóm tenger alatti robotokat használtak, hogy feltérképezzék a jégpolcok alatti területeket. Ezek az eszközök közvetlen méréseket végeztek a hőmérsékletről, az áramlás irányáról és a víz összetételéről.

Az eredmények szerint a meleg víz nem csupán lassan szivárog be, hanem hosszú távolságokon át, oldalirányban áramlik a jég alatt. Eljut egészen ahhoz a ponthoz, ahol a jég elválik a tengerfenéktől, és úszni kezd. Itt az olvadás különösen intenzívvé válik, mert a jég szerkezete eleve érzékenyebb.

Az Antarktiszon zajló folyamatok nem maradnak a kontinens határain belül. Amikor a jégpolcok elgyengülnek, a mögöttük lévő jégtömegek gyorsabban jutnak a tengerbe, ami közvetlenül hozzájárul a globális tengerszint-emelkedéshez.

Ez hosszú távon veszélyt jelent a part menti városokra, alacsonyan fekvő szigetekre és a sűrűn lakott tengerparti térségekre. A jég alulról történő olvadása ezért kulcsfontosságú tényező a jövőbeli klímamodellekben.

A tenger alatti mérések új megvilágításba helyezték az óceán és a jég kapcsolatát. Kiderült, hogy a tengerfenék formája, a víz áramlási útvonalai és a hőeloszlás együtt határozzák meg, hol és milyen gyorsan indul meg az olvadás.

Ez a tudás segíthet pontosabb előrejelzések készítésében, és abban is, hogy jobban megértsük: a klímaváltozás hatásai nem mindig ott jelentkeznek először, ahol a leglátványosabbak – írta a planetz.hu.