Az extrém hőség, az erdőtüzek és az aszály egyre inkább turisztikai és gazdasági kockázatot jelent Európában. A szélsőséges időjárás infrastruktúrákat, közlekedési hálózatokat és turisztikai attrakciókat tesz próbára, miközben egyes utazók már a hűvösebb európai úti célok felé fordulnak.
A holland Triodos Bank kutatása szerint a hőséggel összefüggő fennakadások idén az Európai Unió GDP-jének mintegy 1 százalékát veszélyeztethetik, ami hozzávetőleg 208 milliárd dolláros gazdasági hatást jelenthet. A becslés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az Európai Bizottság 2026-ra 1,1 százalékos uniós gazdasági növekedést prognosztizál.
A kutatás alapján a gazdasági károk legfontosabb forrása a munkaerő termelékenységének csökkenése. Ez önmagában mintegy 0,6 százalékkal mérsékelheti az EU GDP-jét. A szélsőséges időjárás emellett az agráriumot, az energiaellátást és a közlekedést is érinti. A mezőgazdasági kibocsátás 3–7 százalékkal csökkenhet, miközben az energiatermelésben és a közúti, vasúti közlekedésben is fennakadások alakulhatnak ki.
Az egyes országok kitettsége jelentősen eltér. A vizsgált nagy európai gazdaságok közül Franciaország lehet a leginkább érintett: az ismétlődő hőhullámok mintegy 1,4 százalékponttal vethetik vissza a GDP-t. Olaszország esetében 1,1, Spanyolországban pedig csaknem 1 százalékpontos hatással számolnak.
A turizmus számára különösen Olaszország helyzete fontos. Az ország 2025-ben 476,9 millió vendégéjszakát regisztrált, amivel Spanyolország után a második legnagyobb uniós turisztikai piac volt. Olaszország ráadásul 2024-ben 5,5 millió férőhellyel rendelkezett a turisztikai szálláshelyeken, ami a legnagyobb kapacitást jelentette az EU-ban.
A szélsőséges hőmérséklet az idegenforgalmi látványosságok üzemeltetésére is hatással van. Az augusztusi hőhullám idején mind a 27, az olasz hőségfigyelő rendszer által monitorozott városban vörös riasztást adtak ki. A turisztikai és kulturális hatóságok erre többek között a nyitvatartási idők módosításával reagáltak.
Rómában például meghosszabbították több jelentős turisztikai attrakció, köztük a Colosseum és a Pantheon esti nyitvatartását. A Colosseum bejáratainál hűtőpermetező rendszereket telepítettek, és további egészségügyi kapacitásokat is biztosítottak, miközben Európa egyes részein 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet.
A hatóságok arra kérték a lakosságot és a látogatókat, hogy a legforróbb órákban lehetőség szerint kerüljék a szabadban tartózkodást. Spanyolországban a 2026-os nyári szezonban az erdőtüzek kerültek a figyelem középpontjába. Az EU Copernicus adatai alapján csaknem 275 ezer hektárt érintettek a tüzek. A tüzek ellenére az Oxford Economics elemzése szerint a nemzetközi turizmusra gyakorolt közvetlen hatás egyelőre korlátozott maradt. A tűzzel érintett spanyol régiók bankkártyás adatai alapján nem mutatkozott egyértelmű visszaesés a külföldi látogatók költéseiben.
Ennek az egyik oka, hogy amikor egy-egy úti cél elérhetetlenné vált, a turisták más térségekbe helyezték át a költéseiket. A belföldi kiadások ugyan átmenetileg visszaestek az evakuálással érintett területeken, de a korlátozások feloldása után gyorsan megközelítették a korábbi szintet.
A mediterrán térség más országaiban az erdőtüzek már közvetlenül is érintették a nyaralókat. Görögországban augusztusban több száz helyi lakost és turistát kellett tengeren evakuálni a Halkidiki térségében fekvő Siviri üdülőhelyről, miután a tűz elérte a lakó- és üdülőterületeket. A tűzoltási munkálatok miatt utakat is lezártak. Hasonló helyzet alakult ki Horvátország egyes dalmáciai területein, többek között Omiš környékén, ahol szintén evakuálásokra és útlezárásokra került sor – írta a turizmus.com.
