Szélcsendtől viharig – a Beaufort-skála fokozatai videón

Hogyan festenek az egyes fokozatokhoz tartozó természeti jelek? Miként viselkedik egy vitorlás hajó a különböző szélerősségek közepette? Milyen vitorlákat lehet és érdemes felhúzni szélcsendben, középszélben, viharban?

Valamennyien ismerjük a Beaufort-skálát, hivatkozunk rá történetekben, versenykiírásokban. Ismerjük az egyes fokozatokhoz tartozó szélerősség-értékeket, de a jelenségek más-más képet mutatnak tavon vagy tengeren, illetve attól függően, hogy mennyi ideje alakultak ki az adott körülmények.

Az alábbiakban egy Class 40-essel bonyolított földkerülő vitorlázás során felvett anyagok segítségével szemléltetjük, hogyan jutunk el a nullástól a tízes fokozatig, megadva egyúttal a Beaufort-skála hivatalos leírásának vonatkozó részét is. Utóbbi persze kicsit csalóka, épp amiatt, mert nem tudja figyelembe sem az időtényezőt (mióta fúj adott erősséggel a szél), sem az előzményeket (korábbi szélerősség és -irány, illetve a vízfelület korábbi állapota).

Beaufort 0 (tükörsima vízfelület)

Beaufort 1 (a vízen apró fodrok láthatók)

Beaufort 2 (kis hullámok, de a vízfelület még sima)

Beaufort 3 (barázdált vízfelület, határozott hullámvonalakkal)

Beaufort 4 (hosszú, alacsony hullámok, fehér tarajjal)

Beaufort 5 (közepesen magas hullámok fehér tarajjal)

Beaufort 6 (nagy hullámok néhol átbukó tarajjal)

Beaufort 7 (a tarajakon összefüggő fehér hab jelenik meg, a hullámok nagyok)

Beaufort 8 (hosszú hullámhegyek sűrű, fodros hullámokkal, a habok a szélirányhoz igazodva csíkokba rendeződnek)

Beaufort 9 (magas hullámhegyek, az egész vízfelület porzik, evezni széllel szemben már nem lehet)

Beaufort 10 (a vízfelület fehéren porzik, hosszú, átbukó tarajokkal, magas hullámokkal)

Érdekesség: a Beaufort-skála prózában, Gandalf/Magneto előadásában (hetes fokozattól rendesen hátborzongató, viszont végig rendkívül szórakoztató)

(forrás: sail-world.com, fotó: goodfon.com)