A Southampton Egyetem régészeti tanszékének expedíciója során Bulgária partjaitól nem messze egy hatalmas hajótemetőre bukkantak, amely több tucat érdekességet tartogat.
A kezdeményezés első szakaszában itt egy görög hajó végzett előzetes méréseket, ezt követte a brit zászló alatt hajózó Stril Explorer, amely a mélyben nyugvó ősi leleteket vette szemügyre, felhasználva az akár 1 km mélyre merészkedő speciális robotjait. Több ezer fotó készült a Fekete-tengeren annak idején elsüllyedt, a viszonylag kis területen összegyűlt mintegy 40 hajóról, amelyek nagyjából egy évezredet ölelnek át, hiszen akad itt a 9. századból eredő példány, de még a 19. századból is találtak maradványokat. A kutatók számára leginkább a 13. és 14. századi, főleg velencei hajók tűnnek érdekesnek, amelyek betekintést nyújtanak a felfedezések korát közvetlenül megelőző időszakba.
A mintegy 700-800 méteres mélységben az oxigén hiánya tette lehetővé a roncsok kitűnő állapotú megőrzését, hiszen itt az élővilág nem kezdte ki azokat. Az eddig megtalált hajók szerkezete, árbócai, de még a főbb díszítések és a fedélzeten hagyott kötelek is jól kivehetők, így az sincs kizárva, hogy később írásos dokumentumokra bukkanunk. Mivel a Fekete-tenger egykor jelentős kereskedelmi útvonalként szolgált, arra számítanak, hogy főleg gabonát, lovakat, olajat, fűszert, selymet, valamint ékszereket (netán embereket, a tatárok által eladott rabszolgákat) szállító hajókról van szó, ezek között pedig az itáliai városállamok mellett megjelennek a bizánci, a görög, valamint az oszmán egységek is.
A Black Sea MAP projekt a hajóroncsok mellett a tengeri üledéket is vizsgálja, ebből ugyanis a korábban száraz területek elöntésével kapcsolatban is levonhatnak bizonyos következtetéseket. Azt egyelőre nem tudni, hogy tervezik-e a hajók kiemelését, mindenesetre Bulgária aláírta a kulturális örökség részét képező tárgyakkal való kereskedelem tiltását célzó 2001-es egyezményt, amely többek között szabályozza a leletek felhozását és azok kiállítását – számolt be róla az sg.hu.
