Hol vannak a Balatonra szánt milliárdok?

Foglalkoznak-e a Balaton kívülről jövő vízpótlásának kérdésével, és rendelkezésre áll-e az a 41,5 milliárd forint, amit a 2016-os balatoni kormányhatározat rendelt vízvédelmi feladatokra? Ezt a kérdést tették fel a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén, valamint a Balatoni Szövetség elnökségi ülésén a vízügyeseknek.

Ami a vízpótlásról szóló kérdést illeti, a válaszokat úgy lehetne összegezni, hogy a vízügy még nem tartja időszerűnek ezzel a témával foglalkozni. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője elmondta: „Nagyon nagy tározási lehetőségeink a Balaton vízgyűjtőjén nincsenek, annak idején a külső vízgyűjtőkről való vízpótlás kérdését elvetették, végül is ezért jutottunk oda, hogy magában a tó medrében tudunk tározni vizet azzal, hogy megemeltük a vízszintet 120 centiméterre.”

Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője hozzátete: „Az a megállapítás született, hogy a 120 centiméter az az optimális vízszint (a siófoki vízmércéhez viszonyítva, ami nem átlagmélységet jelent), ameddig lehet a vízszintet emelni, hiszen 120 fölött exponenciálisan nőnek az ezzel járó infrastrukturális beruházások költségei, viszont jelentős mértékben nem növekszik az a biztonság, ami a vízszintemelés célja. Emiatt született meg az a döntés, hogy 10 centiméterrel megemeltük a vízszintet, ezzel a tóban létrehozva a tározókapacitást, ami 60 millió köbméter pluszvizet jelent. Eddig viszonylag jól bevált ez a modell. Nem érzem aktuálisnak a vízpótlás kérdését, de nem mehetünk el a kérdés mellett, hiszen tudjuk, hogy léteznek klímamodellek, amelyek azt mondják, hogy a következő 30-50 évben lefolyástalanná válik a tó. Ez azt jelenti, hogy nem képződik rendszeresen olyan, a 120 centimétert meghaladó vízkészlet, amit le lehet engedni a Sió-csatornán. A térségben hulló csapadék mennyisége nagyjából megvan, de a lefolyás megváltozott. A nyarak egyre szárazabbak, a telek melegebbek és csapadékosabbak. A csapadék egyre inkább télen érkezik, és gyorslefolyásúvá válik. Ha emiatt le kell engedni a vizet, aztán nyáron nagy szárazság lesz, és nem tud visszapótlódni, akkor ebből adódhatnak problémák. Nem feltétlenül jó megoldás egy külső vízgyűjtőről való vízpótlás lehetősége, de ha ezt a tartósan megváltozó klíma, illetve átrendeződő hidrológiai események szükségessé teszik, akkor foglalkozni fog ezzel az ágazat.”

Két évvel ezelőtt arról szóltak a hírek, hogy szinte száz százalékban teljesülnek a 2016-os balatoni kormányhatározatban megfogalmazott, 263,7 milliárd forintos uniós forrásból megvalósítandó fejlesztések, azonban a vízvédelmi feladatokra szánt 41,5 milliárdos hazai forrás még nem nyílt meg. 2019 végén Csonki István, a balatoni témákban illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője azt nyilatkozta, hogy év végéig befejezik ennek az összegnek a tervezését, amelyet a 2016-os balatoni kormányhatározatban nevesítettek balatoni vízgazdálkodási fejlesztésekre, köztük a vízszintemeléssel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Az összeget a mélyfekvésű balatoni területek feltöltésére, partvédőművek felújítására, építésére, vízminőség-védelmi fejlesztésekre, továbbá mederkotrásra fogják fordítani. Tavaly pedig azt nyilatkozta, hogy a keret felhasználásáról szóló tervek elkészültek, azonban a kivitelezésekre még nem áll rendelkezésre forrás – írta a hirbalaton.hu.