A tengerszint emelkedése a következő évtizedek egyik legsúlyosabb, klímaváltozással összefüggő fenyegetésévé válhat a kulturális örökség védelme szempontjából Dubrovnikban.
A globális átlagban évi mintegy 2,2 milliméteres tengerszint-növekedés a térségben gyorsuló ütemet mutat: míg korábban évente 0,83 milliméteres emelkedést mértek, ez az érték 3,62 milliméterre nőtt. A jelentés a dubrovniki városi tanács soron következő ülésének napirendjén is szerepel.
A szakértők figyelmeztetnek: 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek túlnyomó többsége árvízi vagy eróziós kockázatnak lehet kitéve. A tengervíz elöntése után bekövetkező kiszáradás sókristályosodást okoz, ami hosszú távon károsítja a kőépítményeket, különösen veszélyeztetve a történelmi városrészeket.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig – a kibocsátási forgatókönyvtől függően – 49 centiméter és 1,08 méter közötti tengerszint-emelkedés várható. A növekvő vízszint egyre nagyobb terhelést ró az óváros történelmi csatornarendszerére, és az alacsonyabban fekvő területeken rendszeres elöntéseket idézhet elő.
A terv készítői szerint, amennyiben a vízszint eléri a kritikus határt, elkerülhetetlenné válhatnak a partvédelmi beavatkozások, így tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi létesítmények kialakítása a víz betörésének megakadályozására.
A jelentés arra is kitér, hogy a térségben egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események. A heves csapadék és a magas tengervízszint együttesen fokozza a városi árvizek kockázatát, miközben Dubrovnik az Adria egyik legviharosabb térségének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak – írta az atv.hu.
