Nemzetközi fórum a környezet védelme érdekében

A márciusban rendezett, sekély tavak mederkotrásával foglalkozó online szemináriumhoz kapcsolódóan a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. a téma folytatásaként nemzetközi fórumot szervezett.

A program központi kérdésköre arra kereste a választ, hogy mit tegyünk a sekély tavak mederkotrása során eltávolított üledékkel. A sekély tavak esetén az üledék különösen fontos szerepet tölt be a tápanyag körforgásában. A korábbi jelentős mértékű külső tápanyagterhelés eredményeként a tápanyagokat és szennyezőanyagokat az iszap tárolja. A lepelkotrás a vízminőség védelmében, az eutrofizáció szabályozásában általánosan alkalmazott technika, amelynek során a legaktívabb és a leginkább szennyezett felszíni üledékréteget (10-30 cm) távolítják el. A tómeder rendszeres kotrása vízminőség-védelmi célt szolgál, valamint elősegítheti a kikötők és strandok használatát is.

A korábbi rendezvény keretében az előadók áttekintették a sekély tavak kotrásának tudományos alapjait, valamint a mederkotrással kapcsolatos balatoni tapasztalatokat és nemzetközi gyakorlatokat. Ezúttal az eltávolított üledék elhelyezésével és hasznosításával foglalkoztak az előadók. Molnár Gábor, az eseményt szervező Balatoni Integrációs kft. igazgatója ismertette a magyar tenger vízminőségével kapcsolatos kutatási eredményeket, az esetenkénti romlás okait, az algavirágzás megjelenését, a klímaváltozással kapcsolatos gondokat. Tájékoztatott arról is, hogy 2027-ig másfél millió köbméter iszapot kell a tóból eltávolítani. Az anyag elhelyezése azonban számos környezetvédelmi, társadalmi egyeztetést igényel. Martine Kox, a holland Deltares vízügyi kutatóintézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavak komplex ökoszisztémák, és ha felborul a talaj „háztartása”, egyensúlyi zavar lép fel, amely algavirágzást eredményezhet.

Ezért fontos a befolyó víz szűrése, az üledék kezelése. Azerbajdzsáni és holland példákra hivatkozva az alternatívákat mutatta be: ezek szerint megoldást jelenthet a tápanyagban gazdag réteg letakarása, a kotrás, valamint a víz alatti csapdák létesítése – ez utóbbiakból a későbbiekben is eltávolítható a nemkívánatos anyag. Lennie Santos Borja, a Délkelet-ázsiai Limnológiai Hálózat elnöke a Fülöp-szigeteki Laguna de Bay tónál indokolt beavatkozásokat ismertette. A Balatonnál másfélszer nagyobb területű víztükör hasznosítása többcélú: halászat, vízellátás, rekreációs kínálat, sőt még úszó napelempark is színesíti a palettát. A gondok nem ismeretlenek számukra sem: körbeépítették a tavat, erdők szűntek meg, az agglomerációban élők hihetetlen terhelésnek teszik ki ezt az exponált területet. Algavirágzás, halpusztulás, vízi jácint megjelenése hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a kizsákmányolás tovább már nem folytatható. Elkészült a stratégiai koncepció, amely mentőövet dob a régiónak. Ebben a kotrásnak is nagy szerepe van.

A holland Központi Kotró Szövetség (CEDA) képviseletében Polite Laboyrie arra hívta fel a figyelmet: tudatosítani kell a környezetügyért elkötelezett emberekben, hogy a kotort anyag nem hulladék, hanem erőforrás – ezért indokolatlan a felhasználásuk elleni tiltakozás. Alkalmas vizes élőhelyek javítására, tájrehabilitációra, rekreációs területek parkosítására, de a műtrágyagyártásban, a part- és árvízvédelemben, az útépítésben is alapanyagként szolgálhat – írta a balatonifutar.info.