Amikor hatalmas havazások bénították meg a balatoni közlekedést

Az, hogy januárban hófúvások nehezítik az életünket, rendben van. Node áprilisban? Korabeli felvételeken a balatoni ítéletidő!

Cikkünkben az 1880-as évektől az 1910-es évekig elevenítünk fel hatalmas havazásokról szóló híreket. A több méteres hófalak látványa időben és térben távolról szemlélve is dermesztő, abba pedig már bele sem gondolunk, milyen lehetett egy elakadt vonatban tölteni az éjszakát, valahol a Dél-Balatonnál.

Sosem látott havazások bénították meg az országot

Ilyen volt az idő 1886. januárjában, a Fővárosi Lapok cikke szerint:

„A hó néhány nap óta az európai események sorában foglal helyet. Évek óta nem voltak olyan óriási hóviharok, mint a minők mostanában európai körutat tesznek. Angliában kezdték, átmentek francia földre, majd az olasz enyhe égalyt keresték föl s egy ugrással Ausztrián át nálunk termettek. Megérkeztöket az ország minden részéből panaszosan jelentgetik. Valóságos moszkvai világot élünk a fővárosban is. A sűrű fehér pelyhek két nap óta szakadatlanul esnek s már-már közel állunk hozzá, hogy London s Páris sorsára jutva, utcáinkon megakadjon a közlekedés. Mondják, hogy a mostanihoz hasonló havazás 1838 óta nem volt a fővárosban.

Legtöbb baja talán a déli vasútnak van. A Balaton partján olyan nagymérvű az akadály, hogy napok telhetnek bele, míg az út szabaddá tehető.

A fővárosból a déli vasút vonalán most már Székesfehérvárig lehet menni, de oda is csak a nappali személyvonattal. Székesfehérváron túl az áru- és személyforgalom szünetel, sőt Kis-Cellig még a postavonat sem jár többé.”

1906. december 30-án a Friss Újság saját tudósítói segítségével így számolt be az országos hóhelyzetről:

„A hó esett – újra, éjszakától hajnalig eltemetve a villamos-vasút sínéit és valósággal hósivatagot varázsolva a főváros utczáira. Egyetlen vigasztalásunk csak az lehet, hogy nem csak nálunk az egész országban, hanem Európa egész területén olyan havazások vannak, minőkre emberemlékezet óta nem volt példa.
Veszprém: Az egész Balaton partján óriási havazás van. Az egész vidéket métermagas hó borítja, a forgalom az utakon szünetel, a vonatok több órai késéssel érkeznek.
Koller alispán táviratilag utasította a községeket, hogy az utak járhatóvá tételéről közerővel gondoskodjanak.”

Méteres hóakadályok áprilisban:

1912. április 5-én, pénteken Az Újság és a Pesti Napló is beszámolt a hatalmas havazásról.

„Egy dermesztőén hideg éjszaka után ma reggelre valamivel jobbra fordult az idő. Még mindig hideg van ugyan, de a szél meg a havas eső elült legalább. A kár azonban igen nagy, amit az abnormis időjárás okozott. Ma utólagosan az ország azon részeiből is jelentések érkeztek a viharokról, a honnan tegnap nem jöttek tudósítások. Ezekből pedig megállapítható, hogy a háromnapos ítéletidő az egész országot sújtotta.

Balatonlelle: Szerda reggel óta óriási szélvihar dühöng. A vihar ereje oly nagy, hogy terebélyes fákat gyökerestől kitép. A 48 óra óta dühöngő vihar felbecsülhetetlen kárt okozott a parti épületekben és a Balaton partján fekvő telkeken. Sok helyütt a kőből épült mólókat is megszaggatta, a parton lévő fürdőházakat pedig széjjelszórta. A szélvihar egész nap állandó erővel dühöngött. A zalai hegyeket hótakaró borítja. A virágzásban és fakadófélben levő gyümölcsfákban nagy a kár.

Siófok: Két nap óta a Balaton erősen háborog. Óriási szélvihar dúl a somogyi partokon. Minden közlekedés megszűnt, mert az óriási hullámverés veszedelmessé teszi az utat. A légkör tegnap hirtelen lehűlt és valóságos téli hideg van. A nagy vihar a gyönge facsemetéket kitördelte. Az abnormális időjárás miatt a gazdaságban is minden munka szünetel, mert a szabadban lehetetlen tartózkodni.

Keszthely: Két nap óta itt óriási szélvihar dühöng, mely a házak fedélzetét nagyon megrongálta, és a virágzó gyümölcsfákban nagy károkat okozott. Időnként havas eső esik. A hőmérő +2 R. fokra süllyedt, A Balaton a szélvihar által felkorbácsolt hullámaival félelmes látványt nyújt.

Veszprém: A szélvihar még egyre tart, és a havazás után ma reggelre fagy volt. Ugyancsak erős fagyot jelentenek a Balaton mellől, ahol a korai gyümölcsfák sok kárt szenvedtek. A vihar a Balaton mellékén oly nagy volt, hogy Balatonfüreden, Csopakon és Arácson sok kárt okozott; kéményt és csúcsfalat bedöntve, nagyon sok háztetőt leszaggatott. A balatonfüredi ref. templomról a vihar a zsindelyfedelet sok helyütt nagy darabokban leszaggatta, a Szeretetház gazdasági épületeiről a zsindelytetőt leszedte és a főépületek cseréptetőit felszaggatta.”

Egy évvel később sem volt barátságos a tavasz. A Magyarország 1913. április 16. szerdai száma ír egy több napja tartó országos hóviharról, mely a Balaton környékén is tombolt.

„Siófokon a vasárnap dúlt rettenetes hóvihar által okozott károkat csak most lehetett megállapítani. Oly rettenetes hóförgetegek vonultak végig a Balatonon és oly erős hideg volt két napon át, hogy a legkeményebb télen is alig volt hidegebb.

A kisebb fákat a vihar teljesen tönkretette, a gyümölcsösök és szőlők rengeteg kárt szenvedtek. Az éjjel az idő kitisztult, de oly nagy fagy volt, hogy amit a hóviharok meghagytak, azt az éjjeli fagy teljesen megsemmisítette.

A közlekedés hiányos volt az egész Balaton mentén. A fővonalon haladó vonatok óraszámra késtek. A siófok—kaposvári vonalon egész nap nem volt közlekedés, úgy hogy az első vonat, mélynek reggel 10 órakor kellett volna Siófokra érni, csak este fél 8-kor ért be.

A Budapest és Kanizsa felől, valamint máshonnan jött utasok, kik Kaposvárra indultak, az egész éjjelt Siófokon töltötték, mert innen nem indult vonat. A pályát hétfőn már rendbehozták, de a vonatközlekedés még nem normális és még eltart 1—2 napig, míg a közlekedés rendben lesz lebonyolítható.”

Hóeltakarítás 1929-ben.

Siófok, 1930.:

fotók: Fortepan (Ekry-Nagy Tibor / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

forrás: likebalaton.hu