A víz világnapján a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége Vízkerekasztal címmel szervezett találkozót Gárdonyban. Ennek célja a magyarországi tavak, felszíni és felszín alatti vizek, illetve vizes élőhelyek környezetvédelmi problémáinak, illetve a tavalyi aszály következményeinek és tanulságainak megbeszélése volt
A rendezvényen egy tucatnál is több civil szervezet képviselői vettek részt, mások mellett az Aligai Fürdőegyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége valamint az Ökológiai Kutató Intézet.
A részt vevők hozzászólásai alapján a szövetség úgy gondolja, hogy nagy tavaink és a vizes élőhelyek megvédésének, illetve helyreállításának a jövő szempontjából óriási jelentősége van, ezért nemcsak szakmai – ökológiai, biológiai, hidrológiai és gazdasági – szempontból szükséges kezelni, hanem az egyeztetési folyamatba be kell vonni a helyben élőket, a társadalmat is. Egyetértés alakult ki abban, hogy a kerekasztal-kezdeményezést a jövőben folytatni kell, hiszen a vizek védelme nem lehet csak egy-egy település vagy tájegység ügye, ami lokális, regionális szinten kezelhető.
A megbeszélés alapján a szövetség ezeket a fontos és sürgős intézkedéseket látja szükségesnek a vizek és a vizes élőhelyek védelme érdekében: szakmailag megalapozott hatástanulmányok készítése az adott területeken; a jogi keretek olyan átdolgozása, hogy a tájvédelem szempontjai érvényesüljenek a településeket érintő döntéshozatalban, az önkormányzati és a kormányzati intézkedésekben; a civil társadalom bevonása; megfelelő anyagi forrás biztosítása a tanulmányok, felmérések elvégzésére, a környezeti helyreállító munkákra és a vízgazdálkodási feladatok megoldására; az úgynevezett „fejlesztések” azonnali átgondolását a Balaton, Tatai-tó, a Velencei-tó és a Fertő tó környékén; a már leromlott területek rehabilitálását és az EU-s, illetve hazai források jelentős növelését a biodiverzitás és klíma célok elérése érdekében – írta a hirbalaton.hu.
