A Tisza és a szemét kontrasztja

Csodálatos táj és mindent ellepő-beborító hulladék – szívet facsaró látvány fogadja azt, aki Kárpátaljára látogat. Ljasuk Dimitry dokumentumfilmes rendező megtette.

Láttam a gyönyörű hegyeket, a köztük kanyargó Tiszát, az ezernyi patakot, a sűrű fenyőerdőket és a hatalmas Hoverlát, Ukrajna legnagyobb csúcsát. Láttam azt a sok szörnyűséget, borzasztó szemétmennyiséget, ami ellepi a Tisza vízgyűjtő területét, mellékfolyókat, patakokat, falvak széleit, városok határát – írja közösségi oldalára kitett galériája mellett. Rengeteg szemét és egy olyan csodálatos táj, amelynek köszönhetően szerinte akár egy mini Svájc is lehetne ez a vidék.

Főként a Rahó melletti, hegynagyságú szeméttelep láttán döbbent le: ha nem a saját szememmel látom, nem hiszem el. Amint esik egy kis eső, vagy olvad a hó, a Tisza pár óra alatt képes 1-2 métert is emelkedni, és egyből mossa a víz a szemetet a folyóba.

Dimitry félig ukrán, félig magyar dokumentumfilmeket forgat, és nem ítélkezni ment ki Kárpátaljára, hanem megérteni, miért történik mindez, és ha lehet, megoldásokat találni rá. Helyiekkel beszélgetett, és több, hozzá hasonló, tenni akaró emberrel.

Ilyen, változtatni akaró és a változásért aktívan cselekvő emberek Viktor Bucsinszkij és Francz Béla. Ők már nem az első, hanem a sokadik lépést is megtették, Dimitry a közösségi oldalukon figyelt fel rájuk, teljesen ledöbbenve azon, milyen körülmények között küzd a helyi szemétproblémával a két fiatalember. Fillérekből létesítettek saját szelektív átvevő- és feldolgozó udvart, ők látták vendégül Dimitryt, és vezették be a környék szeméthelyzetébe. Béla jelenleg kukásautóra próbál pénzt szerezni, a projekthez itt gyűjt támogatókat.

fotók: Ljasuk Dimitry
forrás: turistamagazin.hu