Viking hosszúhajók, a királynő masszív gályái, légpárnás hajó és versenygalleon. A Viasat History Hadihajók című dokumentumsorozatának második évada minden érdekességet felsorakoztat, amit tudni érdemes ezekről a járművekről.
A viking hosszúhajók koruk legmodernebb hadieszközei voltak: a tölgyfából készült jármű merülése kicsi volt, így utasai gyorsabban haladhattak, a sekély vízben pedig az ellenséges terület mélyére is képesek voltak behatolni. Volt olyan hajó, amely a Szajnán egészen Párizsig eljutott, de a Földközi-tengert és az Atlanti-óceán északi részét is meghódították.
A II. világháborús rombolók nevükből fakadóan pusztításra készültek, de meglepően sokoldalúnak bizonyultak gyorsaságuknak és szívósságuknak hála. Fel lehetett őket fegyverezni repülőgépek, tengeralattjárók és felszíni hajók ellen. A világháború során 120 romboló süllyedt el, ebből 42-t kamikazék vittek a tenger mélyére. Azonban a Laffey nevű hajó Julian Becton kapitány vezérletével 1945-ben Hawaii partjainál négy bomba és hat kamikaze gép becsapódását is túlélte, miközben másik kilencet leszedett.
Sir Francis Drake egy államilag jóváhagyott kalóz volt, aki a brit királynő engedélyével fosztogathatott magántulajdonú hajóival. Legendássá váló versenygalleonjával, a Golden Hinddal ő volt az első angol, aki elérte a Csendes-óceánt, ahol aztán kedvére kifoszthatta a spanyol kolóniákat. 1577 és 1580 között 1020 napot töltött a tengeren, és ő volt a második ember, aki körbehajózta a világot.
A normandiai partraszállás nem valósulhatott volna meg kétéltű járművek nélkül, amelyek egészen a partig szállíthatták rakományukat, és amelyek nem csupán a katonák tömeges szállítására voltak alkalmasak, hanem nagyobbak harckocsik transzportálására is. Az 1944 júniusában végrehajtott partraszállásban 7000 hajó vett részt, ebből 800 szállított harckocsit.
Hajók és kapitányok, amik, illetve akik megváltoztatták a történelem menetét: róluk szól a Hadihajók második, nyolc részből álló évada, amely augusztus 3-án 22.05-kor indul a Viasat Historyn.
