A világ vizein komoly veszélyek fenyegetik a hajósokat a tengeri incidensek miatt. Tavaly 41-gyel csökkent az odaveszett nagy hajók száma, ami az előző évhez képest több mint 20 százalékkal jobb adat, egy évtized alatt pedig majdnem 70 százalékos javulást jelent.
Továbbra is a dél-kínai, az indokínai, az indonéziai és a Fülöp-szigeteki tengeri régió vezet a veszteségek terén, ahol 2019-ben 12, az utóbbi évtizedben pedig 228 hajó volt érintett – ez az összes veszteség egynegyede. A második, illetve a harmadik helyen a Mexikói-öböl (4) és a nyugat-afrikai partvidék (3) áll. A kiemelkedően aktív kereskedelem, a forgalmas hajózási útvonalak, a régebbi flották, a tájfunveszély és az egyes belföldi kompútvonalakat érintő biztonsági problémák mind hozzájárulnak ehhez.
A koronavírus és a tartós gazdasági visszaesés következtében veszélybe került a biztonság hosszú távú javulása. A költségcsökkentő intézkedések, a kimerült személyzet, a használaton kívüli hajók, valamint a meggyengült vészhelyzeti reakciók pedig a veszteségek növekedését eredményezhetik.
Az ellátási láncokra nehezedő nyomás miatt számolni kell a rakományok károsodásával és késedelmes szállításával. Az ideiglenesen üzemen kívül helyezett üdülő- és olajszállító tartályhajók növekvő száma a rendkívüli időjárási körülmények, a kalózkodás és a politikai kockázatok veszélye miatt jelentős pénzügyi kitettséggel jár.
Az elmúlt évben az használhatatlanná vált vízi járművek több mint egyharmada teherhajó volt, és a totálkárok elsősorban megfeneklésből (elsüllyedésből/víz alá merülésből) eredtek: az esetek háromnegyedében ez volt az ok. A veszteségek egyötöde a rossz időjárásra vezethető vissza – írta a privatbankar.hu.
