A szerbiai Kostolac település felszíni szénbányában három hajóroncsot találtak, amelyek a Római Birodalom késői korszakának római, illetve barbár hajóépítési technikáit őrzik.
A két kisebbik hajó egyazon fa törzséből készült, a kutatók szerint efféle konstrukciót használtak a Keletrómai Birodalom dunai határvonala mentén portyázó szláv csoportok. A nagyobb hajó egy 15 méter hosszú, lapos fenekű folyami jármű.
A felfedezés helyszíne aligha véletlen: a bánya az ókori Viminacium kikötőjénél található, amely a rómaiak dunai flottájának egyik támaszpontja volt. A hajókat az évszázadok során lerakódott mintegy hét méternyi üledék- és agyagréteg védte az elemektől.
A folyami hajó háromszögletű, úgynevezett latin vitorlával lehetett felszerelve, és 30-35 tengerészt szállíthatott legalább hat evezőpárral. A hajótesten található szegecselések és vasalások arra utalnak, meglehetősen hosszú ideig szolgált, és számos alkalommal került megjavításra. A két kisebb hosszúhajó igencsak „kezdetleges” konstrukciójú, bár az egyiken különleges, faragott díszítések is vannak.
Valószínű, hogy a nagy hajót a késő római, illetve kora bizánci korban építették, a régészcsapat számára nehezítést jelent, hogy a hajókon kívül semmiféle egyéb lelet nem került elő. A további feltárást határozatlan időre elnapolták, és mindhárom hajóroncsot a közeli régészeti parkba szállították – írta a múlt-kor.hu.
