Közel négy évtizedes tengerjárómúlt emlékeit gyűjtötte össze Dobozi Gábor, aki a lakóhelyén nyitotta meg a tengerészmúzeumot. A Vörösmarty nevű hajó egykori gépésze, miután közel négy évtizedig szelte a habokat különböző hajók fedélzetén, úgy döntött, emléket állít a magyar tengeri hajózásnak.
A múzeumot az erre az alkalomra egyenruháját is felöltő Bauer József, nyugalmazott hosszújáratú tengerészkapitány avatta fel. Beszédében felidézte azokat a magyar tengerészeket, akik beírták magukat a hajózás történetébe. Magyarországon egyedülálló gyűjtemény nem csupán a modern kori magyar tengeri hajózás kellékeivel, tárgyaival és emlékeivel büszkélkedhet: igazán azokkal a történetekkel válik teljessé, amelyeket Dobozi úr elmesél hozzájuk. A családi ház alagsorában a házigazda minden egyes tárgyhoz mesélt is annak, aki kérdezett. Dobozi Gábor elmondta: így lesz ez később is, keddtől vasárnapig jó szívvel fogadja majd a múzeumlátogatókat. Bemutatja a kollégáitól ajándékba kapott elefántmadár-tojást mint a földön valaha élt legnagyobb testű madár tojását éppúgy, mint az a képeskönyvet, amelyhez talán első tengeri élményei fűzik.
Az alagsorban van hajógépház, éppúgy, mint kínai selyemképek, amelyekkel még a múzeumalapító édesapja kezdte el a gyűjtést. Itt állították ki az utolsó magyar tengerjáró hajó, a Vörösmarty lobogóját is, amelyet 2000. október 16-án vontak le utoljára. A Makláron létesült múzeum anyaga folyamatosan bővül, adományok a megnyitón is érkeztek.
