Kincseket rejt a Balaton

A búvárrégészek már régóta tudnak a tó kincseiről, anyagi forrás híján azonban nincs lehetőségük feltárni a tófeneket, illetve kiemelni a védelemre szoruló tárgyakat, így egy ideig még biztosan a bronzkori településnyomok, kerámiadarabok és néhány lelet lesz a legrégibb tárgy, amelyeket a Balatonból kiemeltek.

Sajkodnál és Szántódnál a búvárrégészek régen megpróbálták feltérképezni, mit is rejt a mélység. Ekkor találtak a mederben útmaradványokat. Mivel a tó vízszintje különböző korszakonként változott, akár 2-3 méter is volt az ingadozás, így sok minden lehet most a víz alatt, amely egykor a felszínen volt. Például Balatonalmádi és Örvényes közelében római kori épületmaradványokat rejt a víz. Az akkori Balaton medencéje a római előkelőségek kedvelt üdülőhelye volt, és nagy területen építették fel villáikat.

Keresték a szakemberek a Losta nevű szigetet, illetve falut is, amelyet egy XIII. századbeli oklevélben említenek meg a Tihanyi-félszigettől nyugatra. Többen úgy vélik, ez a település valóban létezett, csak meg kell keresni a nyomait a mélyben. Ami hátráltatná ezeket a merüléseket, az az, hogy a Balaton nagyon iszapos. Az iszapréteg pedig könnyen felkavarodik, így a látótávolság csekély a tóban, és ez lényegesen megnehezíti a kutatást, a feltárást.

Azt a tényt meg tudom erősíteni, hogy a Balaton rejt római és bronzkori, sőt Árpád-kori leleteket is. Több mint tíz éve végeztünk víz alatti kutatásokat Veszprém és Somogy megye területén, és ez idő alatt találtunk a mélyben épület- és útmaradványokat – mondta dr. Tóth János Attila búvárrégész, a ráckevei Árpád Múzeum kutatója, az Argonauta kutatócsoport vezetője, aki mindenkit óva int attól, hogy felcsapjon amatőr kincsvadásznak.

Magyarországon ugyanis minden régészeti feltárás engedélyhez kötött, de a magánszemélyek által talált értékek is automatikusan az állam tulajdonába kerülnek, így az egyetlen törvényes megoldás, hogy a megtaláló bejelenti őket a helyi múzeumban, vagy a jegyzőnél – írta az ilovebalaton.hu.