Oslo lett Európa zöld fővárosa

Oslo többek között természeti értékeinek megőrzésével és vízhálózatának átalakításával nyerte el az Európai Bizottságtól az Európa Zöld Fővárosa titulust.

A város lakossága kevesebb mint harmada Budapestének, csupán 658 ezren lakják. A Zöld Főváros projekt szerint „Oslo elég kicsi ahhoz, hogy új megoldásokat próbáljon ki, ahhoz viszont elég nagy, hogy ezeket a megoldásokat nagyobb városokra is alkalmazni lehessen majd”.


Oslót a Marka nevű erdő veszi körül, amely természetvédelmi területnek számít. A norvég fővárosban központi szerepe van a víznek, mivel az Oslo-fjord tengeröböl végénél terül el. Emiatt számos kisebb-nagyobb csatorna szeli át, de jó néhány tavat is találni a város különböző részein. Néhány csatornát már visszaadtak a vízi forgalomnak és a városlakóknak, bizonyos helyeken pedig természetvédelmi területeket hoztak létre, illetve a hirtelen esőzések során felgyülemlő csapadéktöbblet kezelésére használják a vízfelületeket.

A város jó úton halad, hogy 2020-ra az 1990-ben mért szint felére csökkentse a felmelegedést elősegítő gázok kibocsátását, 2050-re pedig lenullázza saját karbonlábnyomát. Ennek elérése érdekében három fontos célt határoztak meg: a zéró kibocsátású közlekedés ösztönzését, a tömegközlekedési és kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, valamint az autómentes övezetek kialakítását. Jelenleg Oslo számít a világ elektromos autós fővárosának: az itt értékesített gépjárművek 30 százaléka már teljesen elektromos.

A környezetvédelem mellett Oslóban komolyan veszik a fenntarthatóságot is. A szerves hulladékokból és szennyvízből biogázt állítanak elő, amelyekkel a városi buszokat és szemétszállító járműveket működtetik. Emellett 2016-ban bevezették az úgynevezett „klímaköltségvetést”, amely három területet érint: energia és épített környezet, közlekedés, erőforrások. A szén-dioxid-kibocsátást ma már ugyanúgy számon tartják, mint a cégek befektethető pénzügyi eszközeit. A kezdeményezés fontosságát pedig jól mutatja, hogy részben ennek is köszönhető, hogy Oslo 2020-ra eléri a kitűzött 50 százalékos emissziócsökkentést.


Érdekes azonban, hogy közben a legtöbb hulladék az Európai Unióba Norvégiából érkezik. Az Eurostat felmérése szerint 2018-ban 13,1 millió tonna szemét érkezett az EU-ba az unión kívülről, ebből 3 millió Norvégiából, ami ötszázalékos emelkedés 2017-hez képest. Svájcból 2,5 tonnát szállítottak az EU-ba (ez 3 százalékos emelkedés), az Egyesült Államokból pedig 2,1 milliót, ami viszont 16 százalékos csökkenés az előző évhez viszonyítva – írta a greenfo.hu.

(fotó: Pixabay)

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!

Eseménynaptár

« 2019 július » loading...
h k s c p s v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
vas 21

Spari Kupa

július 20 | 08:00 - július 22 | 17:00
szo 27

Kelet-Nyugat Kupa

július 27 | 08:00 - 17:00
szo 27

PÖFF Trophy III.

július 27 | 08:00 - július 28 | 17:00
szo 27

XIV. Ügyvéd Kupa

július 27 | 08:00 - július 28 | 17:00
sze 31

Kalóz Országos Bajnokság

július 31 | 08:00 - augusztus 4 | 17:00

Hírlevél

FACEBOOK